– A tudomány és az etika köti össze a Professzorok Batthyány Körét és a Magyarságkutató Intézetet – hangsúlyozta Kásler Miklós, egykori miniszter, az intézet alapítója miután aláírta az együttműködési megállapodást a Professzorok Batthyány Körével.
A kommunizmusban az a legrosszabb, ami utána következik
– idézte Márait Kásler Miklós, utalva arra, milyen küzdelmes munka újjáépíteni a szellemi és kulturális életet.
A Magyarságkutató Intézet megalakulása óta szakadatlanul végez kiemelt nemzeti kutatásokat, teszi le az asztalra tucatszám a magyar öntudatot is erősítő, történelmi ismereteinket kiigazító és hiánypótló köteteket – idézte fel Horváth-Lugossy Gábor az eddigi eredményeket. Arról is beszélt: az intézet által szervezett tudományos konferencián tartott előadások száma mára meghaladja a hatszázat, továbbá a hunok, az avarok, az Árpádok, a Hunyadiak, a Szent Korona, az Oszmán és a Habsburg Birodalom ellen zászlót és fegyvert ragadó hőseink, történelmi tetteik mind-mind a Magyarságkutató Intézet kutatási területét képezik, és most újabb szellemi erőtérrel bővül – fogalmazott Horváth-Lugossy Gábor a Professzorok Batthyány Körével kötött megállapodásról.
Kásler Miklós úgy fogalmazott az ünnepi aláírási ceremónián: az élet gazdasági, materiális viszonyai hamar rendezhetők, azonban a feltételes reflexként működő, szinte rögzített emberi gondolkodás megváltoztatása időigényes, legalább három nemzedéken át nyúlik.
Arra is rámutatott: szellemi-spirituális viszonyaink, a kommunizmus elmúlt évtizedei alatt egyirányúak és manipuláltak voltak, visszanyesték őket. Kiemelte: az osztályharcalapú internacionalizmus nem tűrte a földi világon túli és nemzeti világot. Fontosnak nevezte, hogy a negyedik Orbán-kormány alatt folytatódik a kulturális esélyegyenlőség megteremtése:
lehetőséget kaptunk a történelem újraértelmezésére és a hagyományaink megjelenítésére az irodalomban. Ez nem más – fogalmazott, mint a véleménydiktatúra kiegyenlítése.
– Mindig az összefogás híve voltam – szögezte le Kásler Miklós a megállapodásról szólva, majd azzal egészítette ki gondolatait:
ahogyan a Magyarságkutató Intézet összegyűjti azt a néhány alkalmas és szemléletében is megfelelő tudós embert, akik etikusak a saját tudományágukban és elviselik a rájuk zúduló össztüzet: ugyanígy a tudomány és az etika köti össze a Professzorok Batthyány Körét és a Magyarságkutató Intézetet
– húzta alá.
Kollár Lajos, a Professzorok Batthyány Körének elnöke úgy fogalmazott a megállapodásról: mindannyian a keresztény Magyarország megerősítésén dolgoznak és terveik között szerepel minél több civil szervezet és egyesületet összefogása.
A Professzorok Batthyány Körének tagjai olyan egyetemi tanárok és kutatók, akik polgári szerveződésként segítik a nemzeti keresztény-konzervatív értékrend érvényre juttatását a magyar társadalomban. Választ keresnek továbbá a jövőt érintő társadalmi kérdésekre, szellemi műhelyeket hoznak létre főként kulturális, tudomány- és oktatáspolitikai elképzeléseinek, javaslatainak kialakítására, megvitatására, bemutatására és terjesztésére.
A professzor elárulta: novemberben kezdik majd az aktív munkát, amikor konferenciát szerveznek és az együttműködést is körvonalazzák.
Borítókép: Együttműködési megállapodást kötött a Magyarságkutató Intézet és a Professzorok Batthyány Köre (Fotó: Mirkó István)
