Nem tudom, a pszichológia hogyan minősíti azt a jelenséget, amikor a delikvens már nincs is tudatában annak, ha rosszat tesz, Gyurcsánynál figyelhetünk meg ilyen kóros zavart. Hagyjuk is, távol áll tőlem kollégákat minősítgetni, dehumanizálni, 

Persze szép gesztus, hogy az Átlátszó alapítója fontosnak érzi megmagyarázni a bizonyítványát, mi több, küldetésnek tekinti a konzervatív közönség felvilágosítását, itt a Magyar Nemzet hasábjain. (Hogy az ügyünkben, azaz a határon túli magyarokat vegzáló uniós- és Soros-projektben magát semennyire nem exponáló Hont András miért lett társszerző a cikkben, azt csak ő maga tudná elmondani – alighanem az „összefideszezett” ellenzéki renoméját szeretné helyreállítani.) Csakhogy a válaszcikk nem felvilágosítás, sokkal inkább homályosítás, maszatolás. Lássuk csak!

Kis Ferenc a meghivatkozott átlátszós cikk előtt, 2020. január 8-án írta meg a Választói adatbázisokat épít a Gyurcsány–Bajnai-hátország című tényfeltáró cikkét. A dátumok szikár tényén túl Bodoky Tamás engedje meg nekünk, hogy ne kelljen hasra vágódni a függetlenobjektivitás e teljesítménye előtt: totálisan hidegen hagy bennünket, hogy miként civakodik a dollárbaloldal a kapott júdáspénz elosztásán. Természetesen már tavaly felfigyeltünk a cicaharcra, az Átlászón megjelenő Bajnai-ellenes cikkekre. Biztosan nehéz megemészteni, ha az ember a Zs–10-es bérkategóriába csúszik le hálózat fizetési listáján, miközben a telexes és 444-es nyaloncok meg a közelebb álló haverok dúskálnak a dollárban. Ilyenkor az ember az ájulásig szeretett ikonba is hajlamos belerúgni egyet.

Másfelől azt sem igaz, hogy összekuszáltam „a fantázia által szőtt történet szálait”. Bodokyék így élcelődnek: „A Norvég Alapból folyósított támogatások elleni kormányzati fellépés ürügyéül éppen az szolgált, hogy a pénzt elosztó szervezet, az Ökotárs Alapítvány (ahogy Lázár János akkori kancelláriai államtitkár megfogalmazta) „nyíltan és ezer szállal” kötődik az egyik politikai párthoz. Ez a párt az LMP volt, amelynek élén a felidézett időben – mindkettőnk régi ismerőse, hol harcostársa, hol veszekedőpartnere – Schiffer András állt. Vagyis a huthi logika szerint a helytartók irányította Schiffer András pártja kinyírta a Schiffer András-féle, morális alapokon politizáló ellenzékieket.”

Schiffer András természetesen a legkevésbé sem volt az. Mint írtam, a norvég pénz ügye eleve azért volt érdekes, mert már akkor a Soros-hálózat magyarországi „szakembereire” bízták a pénzosztást, így állt össze a Bajnai Gordon miniszterelnöki visszatérésén mesterkedő álcivil csapat, akkor még az Átlátszó hathatós médiatámogatásával. A támogatottak listája pedig gyönyörűen felrajzolta a magyarországi hálózat sejtjeit. Vicces módon annak idején épp az Átlátszó saját közadatbekérő rendszerén keresztül próbáltuk kifürkészni a norvég-Soros-pénzek útját – becsületükre legyen mondva (a mai telexes, 24.hu-s, 444-es, HVG-s sunnyogással ellentétben) a PestiSrácok.hu tíz éve még korrekt választ kapott a kérdésekre.

Nem is érdemel több betűt annak bizonygatása, hogy a Dollármédia igazán aljas húzása című publicisztikámban leírt tények és összefüggések helytállóak, próbálom megtiszteltetésként értékelni Bodoky Tamás kitüntető figyelmét.

Az általam igazán aljas húzásnak nevezett IJ4EU nevű újságírói együttműködés és az annak révén létrejött Hungarianmoney.eu oldal a nemzetárulás mintapéldája, nem véletlen, hogy a Telex már nem olyan büszke korábbi ukrán partnereire. A Bethlen Gábor Alapkezelő által segített kárpátaljai magyarokról ugyanis később halállistákat készítettek a banderista, a Zelenszkij-kabinet hallgatólagos támogatását is élvező neonácik, illetve az őket segítő politikusok. Majd a kárpátaljai magyarság képviselőinek színe-javát vegzálás, meghurcoltatás érte, miközben a velük együttműködő magyarországi civileket kitiltották az országból. Romániában is hatósági (és alighanem titkosszolgálati) figyelem középpontjába kerültek a „leleplezett” magyarok, Szlovákiában pedig hónapokig szűnni nem akaró médiahecckampány indult a magyarországi forrásokból történelmi jelentőségű ingatlanokat, műemlékeket megvásárló szervezetekkel és a Bethlen Alap összes támogatottjával szemben.

Egyáltalán nem szeretném, ha bármilyen hivatkozással is korlátoznák a sajtószabadságot Magyarországon (a civil törvény is mindössze annyit szeretett volna elérni, hogy fel kelljen tüntetni, ha valaki külföldi zsoldból politizál vagy ír újságot), de hadd nevezzük nevén a nemzetárulót! Bodoky Tamás, te például az vagy, amiért eleget tettél külföldi megbízóid felkérésének és valódi pribékként rárontottál a nemzettársainkra!

Ez nem csak erkölcsi kérdés. Ha a határon túli magyar kezdeményezések segítését nemzeti feladatnak tekintjük, akkor a támogatások folyósításának ma már jól látható, külföldi nyomásra történő ellehetetlenítése egyértelműen nemzetbiztonsági probléma. Amivel nemcsak itt, hanem hivatali szinten is foglalkozni kell. 

A szerző a PestiSrácok.hu főszerkesztője.

Borítókép: Huth Gergely és Bodoky Tamás (Fotó: MTI/Kovács Attila, Ripost/Markovics Tamás)