A transzkontinentális erőszak George W. Bush, majd Barack Obama és Hillary Clinton külügyminisztersége idején tetőzött. Ennek folytatását látjuk ma Joe Biden elnöksége alatt. A láthatóan demens, mind gyakrabban beszámíthatatlan és korrupt elnök készséges kivitelezője a háttérhatalom elképzeléseinek. Épp ezért tanácsos lenne minél előbb véget vetni a csetlő-botló hűbéres romboló elnökségi ciklusának. Ilyenkor azonban lelassul az idő, a hátralévő másfél éves regnálása alatt az elnöki székbe pottyantott öregember még képes tetemes károkat okozni a világ népeinek és maguknak az amerikaiaknak is.

Tisztelt Fehér Ház, Pentagon, képviselőház, szenátus, külügyminisztérium! Kezd rendkívül visszatetsző lenni ez a globális zsaru-szerepkör, amit önök magukra vállaltak. A világ népeinek kezd elege lenni a mindenkit kioktató, fenyítő és lenéző, felfuvalkodott hozzáállásból, amit önök a nemzetközi politikában gyakorolnak. Mi történt a párbeszéddel? Mások véleményének meghallgatásával? A konszenzusos kormányzás kialakításával? A kölcsönös tisztelet és megértés légkörének megteremtésével? Miután nemrég megtudtuk a Warren-bizottság irataiból, hogy a CIA-nek köze volt saját elnöke meggyilkolásához, nem kellene már egy kicsit azon elgondolkodni, hogy ideje lenne ezt a senki által meg nem választott, önjáró, mindent és mindenkit behálózó, határon túl is előszeretettel garázdálkodó kémszervezetet szigorú törvények által jobban megzabolázni?

Másfél év múlva az Egyesült Államok szavazói egy újabb választási kampány finisében találják magukat, amelynek során a negyvenhetedik elnököt választják meg. Ez a választás sokak szerint akár a világ sorsát is erősen befolyásolhatja. Mindez a média által tálalt társadalmi ügyek, vitapontok, kérdéskörök ütköztetése mentén fog eldőlni a nagypolitika arénájában, amelyek a következők: a gazdaság helyzete, az egészségügyi rendszer végtelen kapzsiságának megzabolázása, az egyre elmérgesedő faji alapú viszályok kezelése, a bűnözés megfékezése, az illegális bevándorlás leállítása (vagy tudatos támogatása), az abortuszkérdés, az adózás alakulása, a lőfegyvertartás szigorítása, valamint a védelmi és rendészeti kiadások.

Ezek közül szemantikai értelemben a legtorzabb elnevezés a „védelmi” kiadások kérdésköre. Tudvalevően a fegyverbiznisz az Egyesült Államokban már évtizedek óta nem védelmi, hanem egyfajta támadási stratégiára összpontosul. Nyilvánvalóan léteznek az ország fegyverkészletében korszerű védelmi célú elhárító eszközök is (Patriot rakéták stb.), de ezeket a Pentagon rendre nem a saját területe megvédésének céljából gyártatja, hanem éppen hogy imperialista céljai­nak megvalósítása érdekében rendeli meg.

A legtöbb birodalomnak, társadalomnak kialakul valamennyi respektusa, hitele az idők során. Főleg kezdetben, amikor még egyfajta építkezési fázisban van egy adott társadalom. Önök ott a Fehér Házban vagy a Capitolium épületében vajon most hol tartanak a hitelesség és respektus tekintetében? Gondolják-e, hogy a senki által nem igényelt arrogáns demokráciaexportjaik miatt az Egyesült Államokat még ma is tisztelik a világ szerteágazó nemzetei? Tudvalevően el fog hervadni az önök liberális birodalma is, meredek lejtőre kerül majd, és idővel elbukik. De miért kell felgyorsítani ezt a folyamatot azáltal, hogy tartós ellenszenvet váltanak ki háborús mentalitásukkal és terjeszkedő, erőszakos politikájukkal?

Ébresztő, Amerika! Én drukkolok önöknek! Hátha mégis észhez térnek, és sikerül elérni, hogy Amerikát ne csak úgy emlegessük majd, mint egy múltban egykor létező csodaországot, hanem mint egy olyan társadalmat, amely továbbra is életképes és konstruktív résztvevője marad a világ nemzetközösségének az elkövetkező száz évben is.

A szerző volt amerikai köztisztviselő, publicista

Borítókép: Joe Biden amerikai elnök (Fotó: MTI/AP/Manuel Balce Ceneta)