A sajtóhíreket a helyi rendőrfőnök is úgy kommentálta, hogy hazugság a hajtóvadászat vádja, ilyenről szó sem volt. Ezt a baloldali sajtó csak a már akkor is a többségében jobboldal felé hajló Chemnitz lejáratására használta fel. Hans-Georg Maassen, a német Alkotmányvédelmi Hivatal akkori elnöke, a Bildnek adott interjújában szintén ellentmondott Angela Merkel kijelentésének: 

Merkel ezt követően menesztette az addig köztiszteletben álló és hat éve a belbiztonságért felelős jogászt. Attól kezdve Maassen a német sajtó szabad prédája lett. Amikor meg 2021-ben bejelentette, hogy egy dél-türingiai választókerület szövetségi parlamenti képviselője akar lenni, a német sajtó össztűz alá vette és lejárató cikkekkel, riportokkal sikeresen megakadályozta a megválasztását. 

A nyugodt és megfontolt jogász a folyamatos karaktergyilkosság kereszttüzében is mértéktartó tud maradni. Annak ellenére, hogy a német fősodratú média folyamatosan szélsőjobboldalinak, AfD-szimpatizánsnak, a jogállamiságra veszélyesnek titulálja. A koronát azt tette fel az ellene folyó kampányra, hogy kiderült, korábbi munkaadója, az Alkotmányvédelmi Hivatal az egyik jobboldali beállítottságú, közismert kormánykritikus ügyfele, Markus Krall telefonját is – jogilag vitatható módon – lehallgatta és így egy Maassennel folytatott beszélgetést, valamint chatprotokollokat is rögzítettek, majd az így nyert ismeretek egy részét a sajtónak is továbbadták – írta maga Krall egy Twitter-bejegyzésében.

A CDU konzervatív értékeit képviselő Werte Union (Érték Unió) csoportja megválasztotta elnökévé a Helmut Kohl konzervatív szellemiségét követő Maassent, aki a mai szélsőbalos, ökoszociális politikát folytató kormányt is ebből a nézőpontból kritizálja találóan: 

 – mondta egy interjújában.

A baloldali német média karaktergyilkosságra való hajlamát jól illusztrálja az idei forró augusztus végén Bajorországban kirobbant botrány is, amelynek szenvedő alanya a CSU vezette koalíciós kormány gazdasági minisztere, a Freie Wähler (Szabad Választók) párt elnöke, Hubert Aiwanger, aki Markus Söder miniszterelnök helyettese is. Az ősrégi történetet az Alpesi Pravda gúnynéven ismert Süd­deutsche Zeitung kaparta elő, több névtelen forrásra hivatkozva, persze nem véletlenül most, mert 

Aiwanger 17 éves volt, amikor iskolatáskájában néhány valóban ízléstelen és antiszemitának nevezhető röplapot találtak, amelyek a dachaui és auschwitzi koncentrációs táborokkal kapcsolatos tartalmú, viccesnek szánt, de gusztustalan felhívást tartalmaztak. A röplap egy, a német történelemről rendezett iskolai tanulmányi verseny alkalmával készült, amelyen Aiwangerék gimnáziuma is részt vett. 

 Aiwan­gernek büntetésül egy előadást kellett tartania a nemzetiszocializmusról. Ezzel olcsón megúszta az ügyet, hiszen a nyolcvanas években már egy „Stoppt Strauß” (állítsátok meg Straußt) kitűző miatt is repülni lehetett egy gimná­ziumból. Aiwanger azonban maradhatott, és le is érettségizett ugyanott.

Markus Söder azonnal összehívta a koalíciós tanács rendkívüli ülését a kancellária hivatalába, a bajor belügyminiszter, Joachim Herrmann – Bajorország hírnevét féltve – a nyitott kérdésekre Aiwangertől várja a személyes válaszokat. A német szövetségi kancellár, Olaf Scholz, akinek elég sok vaj van a fején, szintén az ügy tisztázását követeli a bajoroktól. A bajor ellenzék is feni a késeit, és a parlament soron kívüli ülését követeli, ha nem tisztázódik az ügy. A koalíciós tanács ülésén Aiwangernek 25 kérdést tettek fel, ezekre kell neki (határidő nélkül) írásban válaszolnia, és a válaszok kielégítő voltától függ, hogy a CSU továbbra is eddigi koalíciós partnerével alakít-e majd kormányt, esetleg Aiwanger nélkül vagy sem.

De ez nem így van, mert Aiwangerék ma 14 százalékon állnak, ami Södert azért bosszantja, mert már régóta a Zöldek felé kacsingat. Noha a CSU hivatalosan azt hangoztatja, hogy továbbra is a ­Freie Wähler párttal folytatnák a kormányzást, Aiwan­ger erős karaktere és jó szónoki képességei nem tetszenek a pandémia idején har­ciasan keménykedő, kötelező oltásokat követelő, a sétálóutcákban, aluljárókban is kötelező maszkviselést elrendelő Södernek. A szkeptikus Aiwanger hosszú ideig ellenállt az oltásnak is, amit az ellentmondást nem tűrő CSU-miniszterelnök nagyon rossz néven vett tőle.

Söder inkább az általa gyengének tartott és egy nevetséges TikTok-videóban ugrálva táncoló bajor zöld pártelnökkel, Katharina Schulzéval alakítana kormányt. Vele könnyebb lenne a kormányzás, mint az erős karakterű, nyakas bajor Aiwangerrel. Október 8-án kiderül majd, hogy Söder melyik szegre akasztja majd viharvert köpönyegét.

A szerző újságíró (München)

Borítókép: Hubert Aiwanger és Markus Söder, a jelenlegi bajor kormánykoalíció vezetői (Fotó: AFP/Frank Hoermann/Sven Simon)