Tizenhárom évvel ezelőtt új időszámítás vette kezdetét hazánkban, amely egyet jelentett a családbarát szemlélet meghonosításával. A magyar állam a családok védelmét, a családalapítás ösztönzését és a demográfiai mutatók javítását helyezte kilátásba, a kitűzött célok eléréséhez pedig egy olyan családtámogatási rendszert alakított ki, amely minden élethelyzetre igyekszik reagálni és megoldást nyújtani.
Az egyik legsikeresebb családtámogatási intézkedés kétségkívül a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetése volt, amelyet 2015 óta már több mint 230 ezer család vett igénybe, így minden ötödik család egy számára megfelelőbb otthonba tudott költözni. A lakhatás biztosítása mellett ugyanakkor kiemelt cél volt a gyermekvállalás ösztönzése is, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az otthonteremtési intézkedések eredményeként a támogatást igénylő családok átlagosan kettő vagy annál több gyermeket nevelnek, tehát a csokot igénylők mind hozzájárulnak a népesség növekedéséhez is.
Nem véletlen, hogy az otthonteremtés ilyen hangsúlyosan jelenik meg a magyar családpolitikában. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) 2019-es kutatásából ugyanis kiderül, hogy a stabil párkapcsolat és a biztos anyagi háttér mellett a családalapítás és a családbővítés legfontosabb feltétele a saját otthon megléte.
A családok lakhatását segítő intézkedések, illetve azok folyamatos bővítése tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarországon minél több gyermek születhessen. Ezt szem előtt tartva a kormány jövő januártól csok plusz néven minden eddiginél nagyobb pénzügyi támogatást nyújt a gyermeket tervező házaspároknak. Az új támogatás a régi csokot váltja majd fel az ország teljes területén, igazodva a családok mostani gazdasági helyzetben felmerülő másféle és újabb igényeihez. A bizonytalanabb gazdasági környezet hatására 2022 második felétől mind a születések, mind a házasságkötések számában visszaesés következett be, emiatt a megkötött csokos támogatási szerződések száma is mérséklődött.
