Bebikázhatja a csok plusz a lakáspiacot

Hatalmasat esett idén az ingatlanbefektetési forgalom, de a kelet-közép-európai régióban még a magyar piac zuhant legkevésbé. A hazai visszaesés kisebb, mint a nagy nyugat-európai piacokon, és a mostani mélypontról jövőre megkezdődhet a lassú kilábalás, amit 2025–26-ban felpattanás követhet – összegezte a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.Takács Ernő hozzátette: a kormány által bevezetett csok plusz 2024 első negyedévében a nagyon alacsony intenzitású piacon már érzékelhető elmozdulást hozhat.

2023. 11. 20. 11:33

© Nenad Zoric for Demeter Design Studio | www.ddstudio.hu | [email protected] Fotó: © Nenad Zoric for Demeter Design Studio | www.ddstudio.hu | [email protected]

Forrás: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület

Tavaly megtorpant a hazai ingatlanbefektetési piac koronavírus-járvány után megindult látványos bővülési trendje – emlékeztetett az elnök. Hozzátette: megakasztotta a fejlődést az ukrajnai háború, az energiakrízis, a világszerte megugró infláció, a gazdasági teljesítmények visszaesése, a recessziós félelmek erősödése, továbbá a monetáris szigorítások.

Globálisan visszaesett az ingatlanbefektetési forgalom

A piacnak azonban nem kedvezett a gazdasági környezet, a csak lassan mérséklődő infláció és a hitelezést hátráltató magas kamatok; a befektetők kivárnak, így az idei eredmények a tavalyinál is gyengébbek lettek. A 43 százalékos visszaesés csaknem tízéves visszalépést jelent a befektetési forgalomban. Ez nemcsak Magyarországra igaz, de globálisan is hasonló a helyzet.

Európában az ingatlanbefektetési forgalom hatvan százalékot esett, a lengyel piac teljesítménye pedig még ennél is jobban, hetven százalékkal zsugorodott. A magyar piaci visszaesést mérsékelte a szélesebb hazai vásárlókör, Magyarországon ugyanis 85 százalék a hazai befektetők aránya, ami lényegesen magasabb, mint az uniós átlag, így a piac erősebben tudta ezt az időszakot átvészelni.

Csúcson van a magyarországi beruházásösztönzés

Takács Ernő felidézte, hogy az ingatlanfejlesztési piac 2019-ben rekordévet zárt, 1,8 milliárd euró körüli befektetési forgalommal, majd ez 2020-ban, a Covid alatt egymilliárd euróra csökkent. Magyarországon most áll a piac, az egész éves várakozás a világ legnagyobb kereskedelmi ingatlanszolgáltató és befektetési vállalata, a CBRE adatai alapján ötszázmillió euró körüli; október végéig 350 milliós eurós befektetési forgalomnál tartunk – mondta. Optimizmusra ad okot ugyanakkor, hogy az előző, 2008–2009-es gazdasági világválságtól eltérően jelenleg van elkölthető pénz a piaci szereplőknél, akik azonban arra a belépési pontra várnak, amelynél megfelelő hozamot tudnak realizálni. Az IFK elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanakkor a beruházási oldal – az FDI – nagyon jól áll, új rekordra számíthatunk, bőven nyolcmilliárd euró fölé nő idén, szinte minden hétre esik egy komolyabb ipari beruházás bejelentése.

Portfólió-optimalizálás és hibrid munkavégzés az irodapiacon

– Az irodapiacon a 2020-as zuhanás óta töretlenül emelkedik az irodabérleti kereslet, az idén tavalyhoz képest 15 százalékkal, a fejlesztési volumen viszont csökken. Idén átadnak 165 ezer négyzetmétert, jövőre 140 ezer négyzetmétert, és 2025-ben érünk majd el a minimumra, 2026-ra viszont egy nagy felpattanást várunk, ami leginkább majd az állam által hajtott fejlesztéseknek köszönhető – mondta Takács Ernő, példaként a zuglói városközpontot említve.

Megjegyezte: a bővülő kereslet ellenére a nagy bérlők a Covid óta még mindig hiányoznak a hibrid munkavégzés és a távmunka megléte miatt. A hotelpiac viszont jól teljesít, folyamatosan emelkednek a szobaárak, a régió Bécs utáni legdrágább piaca lettünk, ami az itt végbement minőségi váltásnak is köszönhető.

Jövőbe mutató várakozás

Takács Ernő kiemelte: azt látni kell, hogy 2023 egy recesszióban eltöltött év, ahhoz képest egészen jól tartjuk magunkat. 2024-re már várható egy izmosabb gazdasági növekedés, aminek több lába van: az alacsonyabb infláció, a magasabb reálbér, a magasabb vásárlóerő beindít egy belső fogyasztást, ami gyengébb volt idén.

– Küszöbön áll a Magyarországnak szánt EU-s pénzek befagyasztásának feloldása, ami hatással lesz az építőiparra meg az ingatlanpiacra is. Az idei évet mínusz 0,5-1 százalékos GDP növekedéssel zártuk, jövőre 2,5-3 százalékkal számolunk, ami nagyon markáns különbség – hangsúlyozta. Pusztán ingatlanbefektetési oldalról nézve nagyon más a helyzet 2008-hoz, 2009-hez képest, mert jelenleg Magyarországon nincs eladási kényszer, míg van olyan nyugati piac, ahol van. Vannak jó vételi lehetőségek, csak mindenki azt várja, hogy az árak lefelé mozduljanak.

A 150 éves Budapesten a Liget-projekt Európa legjelentősebb városfejlesztése

Az IFK elnöke elmondta azt is, hogy az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület az Ingatlanfejlesztés Anno sorozatának idei kötetével, a Budapest városrendezési szabályzatai című kiadványával köszönti a 150 éves Budapestet. Takács Ernő hozzátette, hogy fővárosunk létrejöttének 150. évfordulója alkalmából az ingatlanfejlesztők értékelik Európa legnagyobb kulturális városfejlesztését, a Liget Budapest projektet, valamint a mágnesberuházás hatására az annak környezetében megvalósult, ingatlan- és városfejlesztési szemszögből kiemelkedő beruházásokat.

Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója az idén 150 éves főváros egyik legrangosabb fejlesztéséről azt mondta, hogy a Városliget megújítása mára Európa legnagyobb kulturális városfejlesztésévé nőtte ki magát, és a beruházásnak köszönhetően a környező utcákon is fellendültek az ingatlanfejlesztések. Gyorgyevics Benedek szerint az élet többszörösen visszaigazolta azt, hogy a Liget-projekt koncepciója helyes volt.

Felkerültünk a nemzetközi turisztikai térképre

A Liget-projektet egyfajta benchmarknak nevezte a vezérigazgató: – A Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum vagy a Ballonkilátó külföldi látogatóinak emelkedő számai alapján látható, hogy felkerültünk a nemzetközi turisztikai térképre.

– A hosszú távú cél pedig az, hogy a parkba folyamatosan olyan megújuló kulturális tartalom, rekreációs élmény költözzön, ami miatt önmagában is érdemes elindulni Budapestre, és hosszabb időt eltölteni itt, sőt akár újra és újra vissza is térni – mondta.

XI. Hallgatói Ötletpályázat

Takács Ernő, az IFK elnöke beszámolt arról is, hogy az ingatlanfejlesztés napja alkalmából kihirdetik a XI. Hallgatói Ötletpályázat eredményét is, amelyet az IFK már tizenegyedszer írt ki a felsőoktatásban tanuló hallgatóknakra. A pályázat célja felhívni a jövő ingatlanfejlesztőinek figyelmét az ingatlanfejlesztés kihívásaira, lehetőségeire, az új formák, új megoldások komplexitására, a különböző szempontok és szakterületek összehangolására.

A Revitalizáció–értékteremtés címmel meghirdetett kiíráson az idén két témában pályázhattak a tanulók: 1. Goldmann György tér – méltó új épület a Műegyetemnek, interdiszciplináris kapcsolatok, 2. Kőérberek Arzenál, avagy a volt kamaraerdei repülőtéri laktanya életre keltése. A győztes csapat tagjai nyolcszázezer forint pénzjutalomban részesülnek, és kiutazhatnak 2024-ben a müncheni Expo Real világkiállításra, a második helyezett ötszázezer forint jutalomban részesül, a harmadik helyezett háromszázezer forint pénzjutalmat kap.

Az ingatlanfejlesztés napja

Az IFK 2013. november 20-án (ezen a napon volt 1849-ben a Lánchíd avatása) először rendezte meg az ingatlanfejlesztés napját. A Lánchíd találó szimbólum a szakmának, ugyanis az ingatlanfejlesztő egy beruházás során hídszerepet is betölt, hiszen valamennyi érintettet összeköti egymással.

Az IFK a Magyarországon működő legnagyobb, nemzetközi szinten is elismert ingatlanfejlesztő társaságokat tömörítő szervezet, amely 2009-ben jött létre. Feladata a Magyarországon működő, nemzetközi szinten is elismert ingatlanfejlesztő társaságok közös érdekeinek képviselete, célja az épített környezet minőségének fejlesztése.