Tudjuk jól: az ENSZ híres-hírhedt szervezetének, az éghajlatváltozással foglalkozó IPCC-nek – vagyis Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek és elnökének, a Hoesung Lee-t leváltó James Skea-nak – mindig és mindenben igaza volt, van és lesz. Klíma- és éghajlati ügyekben az IPCC maga a megtestesült igazság, amelynek minden mondása előtt meg kell hajtani a fejünket.
Ja és persze António Guterres úrnak is, az ENSZ főtitkárának, aki mindenben pontosan azt mondja a világ nyilvánosságának, amit Lee, James Skea és az IPCC.
Mit is mondanak az igazság és a tudomány megfellebbezhetetlen bajnokai?
Azt, hogy globális felmelegedés van, s arról kizárólag mi, emberek tehetünk, amikor szén-dioxidot bocsátunk a levegőbe. Ez minden baj forrása, tehát az emberrel valamit tenni kell. Guterres a következőket mondta júliusban: „Itt az éghajlatváltozás. Félelmetes. És ez még csak a kezdet. A globális felmelegedés korszaka véget ért; elérkezett a globális forralás korszaka. A levegő belélegezhetetlen. A hőség elviselhetetlen. A fosszilis tüzelőanyagokból származó nyereség és az éghajlati tétlenség szintje pedig elfogadhatatlan.”
Ezek a mondatok elképesztően szélsőségesek és már önmagukban is nevetségesek: látható, hogy egy célt szolgálnak, amit a globális elit el akar érni. Az ENSZ és persze az Európai Unió is arról beszél, hogy 2050-re el kell érni a nulla emissziót, a nulla emberi szén-dioxid-kibocsátást. Ez a komolyan vehető tudósok alapján totális nonszensz, képtelenség, persze ha öngyilkos akar lenni az emberiség, akkor hajrá!
Eljött az ideje annak, hogy nyílt vita legyen az IPCC-vel, mert a kutatásaik alapján megfogalmazott politikai követelmények nemcsak elfogadhatatlanok, de még inkább megalapozatlanok is. És tűrhetetlen, hogy egyszerűen megszüntetik a kérdéssel kapcsolatos tudományos vitákat, kiszorítják, megalázzák azokat, akik ellentmondanak nekik.
A vitákat el kell kezdeni, mert ez életbevágóan fontos kérdés a világ egészének. Szerencsére már vannak, akik a vitát megkezdték, s várják a válaszokat. A Global Climate Intelligence Group, röviden Clintel 2019-ben alakult meg, alapítói Guus Berkhout geofizikus professor emeritus és Marcel Crok tudományos újságíró. Tagjainak száma mára már 1600 fölött van a világ minden tájáról, s minden tag tudós, hozzáértő ember, aki járatos az éghajlati kérdésekben. Magyar tagja Szarka László Csaba akadémikus, akinek számos tanulmánya és előadása nagy figyelmet érdemel.
Nos, a magyar közvélemény nagy része – és ez elég furcsa! – nem tudhatja, hogy a Clintel felvette a harcot az IPCC-vel és ezen keresztül az ENSZ vezetőivel és más globális vezetőkkel is: átfogó elemzéseket végeztek az IPCC eddig kiadott mind a hat jelentéséről, amelyek persze mind egy irányba mutatnak, az ember felelősségét hangsúlyozzák, és rendkívüli intézkedéseket sürgetnek a szén-dioxid-kibocsátás ellen. Ezek az intézkedések, ha megvalósulnak, gyakorlatilag tönkreteszik a nyugati ipart, valamint szegénységbe taszítják a fejlődő országokat.
A Clintel nagyot lépett: nemrég klíma-világnyilatkozatot adott ki, amelyet 1609-en írtak alá első körben, de csatlakozni továbbra is lehet hozzá – már 1800 felett vannak (clintel.org). A nyilatkozat címe: There is no climate emergency, vagyis Nincs klímavészhelyzet. Az aláírók mind tudósok és szakemberek (!), és számuk alapján lényegében ugyanannyian vannak, mint azok a tudósok (vagy megvett emberek), akik az IPCC vészjósló, fenyegető jelentéseit elkészítik. Köztük van két Nobel-díjas is. Nos, akkor kinek is van igaza?
A bevezető mondatokat idézem, amelyek önmagukban is tanulságosak, és arra késztetnek, hogy legalább elgondolkozzunk, ki akar itt kit félrevezetni és miért.
„A geológiai archívumból kiderül, hogy a Föld éghajlata változott, amíg a bolygó létezett, természetes hideg és meleg fázisokkal. A kis jégkorszak éppen 1850-ben ért véget. Ezért nem meglepő, hogy most a felmelegedés időszakát éljük. A világ lényegesen kevésbé melegedett fel, mint azt az IPCC a modellezett antropogén kényszer alapján megjósolta. A valós világ és a modellezett világ közötti szakadék azt sugallja, hogy messze vagyunk attól, hogy megértsük az éghajlatváltozást.
Az éghajlati modelleknek számos hiányossága van, és globális politikai eszközként távolról sem elfogadhatók. Felrobbantják az üvegházhatású gázok, például a CO2 hatását. Ezenkívül figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a légkör CO2-vel való dúsítása előnyös.
A szén-dioxid növényi táplálék, minden élet alapja a Földön. A CO2 nem szennyező anyag. A Földön minden élethez nélkülözhetetlen. A fotoszintézis áldás. A több CO2 jótékony hatással van a természetre, zöldebbé teszi a Földet: a levegőben lévő további CO2 elősegítette a globális növényi biomassza növekedését. Jót tesz a mezőgazdaságnak is, világszerte növeli a terméshozamot.
A globális felmelegedés nem növelte a természeti katasztrófák számát. Nincs statisztikai bizonyíték arra, hogy a globális felmelegedés felerősítené vagy gyakoribbá tenné a hurrikánokat, árvizeket, aszályokat és hasonló természeti katasztrófákat. Számos bizonyíték van azonban arra, hogy a CO2-csökkentési intézkedések éppoly károsak, mint amennyire költségesek.
Az éghajlat-politikának tiszteletben kell tartania a tudományos és gazdasági realitásokat.
Nincs klímavészhelyzet. Ezért nincs ok pánikra és riadalomra. Határozottan ellenezzük a 2050-re javasolt káros és irreális nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási politikát. Ha jobb megközelítések születnek, és minden bizonnyal meg is lesznek, akkor elegendő időnk van a mérlegelésre és az újbóli alkalmazkodásra. A globális politika célja a »jólét mindenki számára« kell, hogy legyen azáltal, hogy megbízható és megfizethető energiát biztosít mindenkor. Egy virágzó társadalomban a férfiak és a nők jól képzettek, magas a születési arány, és az emberek törődnek a környezetükkel.”
Idáig az idézet.
A Clintel időközben az IPCC új elnökének, James Skea-nak is világos és egyértelmű levélben hívta fel a figyelmét az esetleges tévedésekre, sőt végzetesen hibás következtetésekre, s arra hív fel, hogy nyilvános vitákat folytassanak le ezekben a világ számára sorsdöntő kérdésekben. Nagyon antidemokratikus kérés ez, ugye, barátaim és embertársaim? Ugye teljesíthetetlen?
Félre a cinizmust: legjobb lenne megkezdeni a tudományos vitákat, nem pedig őrült módra egy globális elit hatalmi és pénzügyi céljait szolgáló politikát megvalósítani, ENSZ-szel, Világgazdasági Fórummal és Great Resettel, IMF-fel, EU-val és a többi globalista szerveződéssel. Azután, ha jutottunk valamire, akkor lépjünk – még nem is tudjuk, milyen irányban.
És még valamit: ha nem is értek a témához, azt több tudóstól is olvastam, hogy a Földünk éghajlatának változását olyan sok és ismert vagy kevésbe ismert tényező befolyásolja a vízgőztől kezdve a felhőkön keresztül az óceánok mozgásán át a naptevékenységekig, a Föld körforgási pályájának bizonyos változásain át a felmérhetetlen kozmikus hatásokig, hogy valójában egy, a jelenlegi tudományos ismereteink alapján olyan kaotikus rendszer működik, amelyet nem értünk még, sok időre lesz szükségünk arra, hogy kapiskáljuk, mi okozza igazán az éghajlat ciklikus – most éppen felmelegedő – korszakait.
Emlékeznek arra a jelenetre a Csillagok között című filmből, amikor azt kérdezte Cooper kapitány (Matthew McConaughey) a tudós kollégájától akkor, amikor a fekete lyukba érkeztek, hogy most mit kellene tenniük, mi a helyes cselekvés. A válasz a következő volt: „Semmit. Itt mi már csak megfigyelők lehetünk.” Talán tényleg van olyan az univerzumban – legjobb szándékunk ellenére is –, ami felett nincs uralmunk.
Amit tényleg tehetünk, az nem más, mint a környezet védelme. Ha tehát a magyar kormány egy igazi zöldpolitikába kezd – nagyon helyesen –, az arról fog szólni, hogy ne szennyezzük tovább a körülöttünk lévő világot, a természetet, a lokális környezetünket, a házunk táját, magunkat és másokat. Ez a legfontosabb, ezzel tehetjük a legtöbbet, s nem azzal, hogy őrültek módjára és eltúlzottan vehemens gyorsasággal leállítunk olyan energiaforrásokat, amelyek nélkül rövid távon egyszerűen a létfeltételeinket szüntetjük meg.
Szóval ne hazudjunk egymásnak, főleg ne úgy, hogy az a pusztulásunkat okozza!
