A szerkesztőség életében október utolsó napjai hoztak igazi változást, leginkább azután, hogy Nagy Imre kormánya mégis forradalomnak, demokratikus népmozgalomnak minősítette a történteket, s a Honvédelmi Minisztérium vaskeze meggyengült. A lap fejléce megváltozott: megszületett a négyoldalas, Kossuth-címeres Magyar Honvéd, a Magyar Honvédség (egy-egy szám esetében a Magyar Honvédség és Nemzetőrség) lapja. Első ötvenezer példányát rikkancsok sora vitte és árulta. Vitte és árulta, ameddig lehetett: néhány száz méter után elkelt minden példány. Egy-egy példány 50 fillérbe került.
Katona-újságíró elődeink akkor átlépték saját árnyékukat. A Honvédelmi Minisztérium, illetve a Magyar Néphadsereg lapja a Magyar Dolgozók Pártjának második számú sajtóterméke volt, amely a kommunista párt érdekeit, a szovjetunióbeli mintán alapuló haderő-kialakítás szempontjait képviselte. A forradalomban fogant lap készítői karakán tetteikkel eltépték ezt az erős köteléket.
Az első szám címoldalának élén nyomdai közlemény állt: „Magyarok! Nyomdánk dolgozói csatlakoztak a többi üzemek által kimondott sztrájkhoz. Addig nem dolgozunk, amíg a szovjet csapatok nem vonulnak ki. Ezt a sajtóterméket fenti elhatározásunk mellett a rend és nyugalom megszilárdítása érdekében állítottuk elő. Október 23. Nyomda Ideiglenes Munkástanácsa.” E közlemény fölött utalás Szózatunk szép sorára: „Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar.”
Minden lapszám minden sora felszabadult újságkészítésről, a forradalom céljainak megkérdőjelezhetetlenségéről, a szabad Magyarország iránti vágyról tanúskodik. Elkötelezettség, olvasmányosság, színes újságírói műfaji választék sugárzik ma is a fennmaradt példányokból. Olvashatunk a lapokban a hadsereg Forradalmi Katonatanácsának megalakulásáról, Mindszenty Józsefnek a magyar fegyverekre adott főpapi áldásáról, a hercegprímás kiszabadítóiról éppúgy, mint az írószövetség eseményeiről, a szovjet csapatkivonások megkezdésének sürgetéséről, a melbourne-i olimpia első versenyeiről. (A véres vízilabda-mérkőzés történetét már nem írhatta meg a lap.)
Katona-újságíró elődeinknek, a lapnak, amely még november 23-án, az utolsóként megjelent számának fejlécében is Szózatunkat idézi, természetes volt, hogy vezércikkben tegyen hitet ismét a forradalom eszmeisége mellett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!