Az évtizedek óta használt és jól bevált orosz nukleáris üzemanyag amerikaira cserélésére vonatkozó csehországi döntés mögött nyilvánvalóan a józan szakmaiságot figyelmen kívül hagyó politikai okok állnak. Vegyük sorra ezeket!
Európai uniós tagországként Csehországnak magától értetődően jogában áll diverzifikálni atomerőműveinek üzemanyag-ellátását, de a nukleáris biztonságnak az ilyen döntések esetében is meg kell előznie bármilyen más politikai, gazdasági vagy egyéb szempontot. Egyik napról a másikra az orosz Roszatom sem lenne képes az amerikai atomerőműveket ellátni friss nukleáris üzemanyaggal. Eleve több évre lenne szükség az engedélyeztetéshez, éppen a fentebb említett nukleáris biztonság mindenek felettisége miatt. A sok évtizedes tapasztalatnak köszönhetően az orosz üzemanyaggyártó, a TVEL már a nyugati nyomott vizes reaktorok számára is képes üzemanyagot gyártani. Jó példa erre, hogy a svéd Ringhals Atomerőműben immár négy üzemanyagciklus során tesztelték az orosz üzemanyagot, és nagyon jók a tapasztalatok.
Visszatérve a cseh döntéshez: úgy kötött a Westinghouse-zal szerződést a cseh energetikai cég, a CEZ, hogy nincs még az amerikaiaknak engedélyezett üzemanyaguk a VVER–440 típusú blokkokhoz, ami szakmai nonszensz. Nem is lehet nekik, mert orosz reaktorokról van szó, az orosz gyártó nélkül nem lehet igazolni, hogy az üzemanyag biztonságos. Ugyanakkor a hírek nem szólnak arról, hogy ebből a célból bármilyen megkeresés érkezett volna a Roszatomhoz vagy hogy a cseh nukleáris hatóság jóváhagyta volna ezt az új amerikai üzemanyagot. A cseh üzemeltetők ezért nukleáris biztonsági és gazdasági kockázatot vállalnak azzal, hogy nem igazolt a beszállítandó amerikai üzemanyag megfelelősége.
Ezt a kockázatot ráadásul úgy vállalja a CEZ, hogy a TVEL-lel, a Roszatom üzemanyaggyártó vállalatával a Dukovany Atomerőmű teljes üzemidejére szóló szerződése van. A TVEL külön fejlesztett a dukovany atomerőmű VVER–440 típusú, a paksihoz hasonló reaktorai számára egy harmadik generációs üzemanyagot, amilyet még sehol máshol nem használnak. Másrészt csak az orosz gyártó rendelkezik referenciával ennek az üzemanyagnak a fejlesztéséről, gyártásáról és használatáról, továbbá az orosz üzemanyag az összes nukleáris biztonsági követelménynek megfelel. Az amerikai üzemanyagról mindez nem mondható el!
A TVEL évtizedeken át pontosan teljesítette a szerződéses kötelezettségeit, eddig semmiféle minőségi kifogás nem merült fel az orosz üzemanyaggal kapcsolatban. Ezzel szemben a VVER–1000 típusú orosz reaktorokhoz fejlesztett amerikai üzemanyaggal korábban csak negatív tapasztalatok voltak Csehországban a temelíni atomerőműben, ezért azt nem használták. Jirí Paroubek cseh politikus, aki korábban rövid ideig miniszterelnök volt, azt mondta, hogy az Egyesült Államok tisztviselői éveken át lobbiztak a Westinghouse érdekében. Ám a Westinghouse által szállított fűtőelemeknek rosszabb volt a minősége és magasabb az ára, mint az orosz üzemanyagoké.
Emellett pedig a cég által szállított üzemanyag az alapos előzetes elemzések ellenére gyakran okozott üzemzavart a temelíni reaktorokban. Semmilyen garancia nincs arra, hogy a VVER–440 típusú blokkok esetében nem történik ugyanez, hiszen a Westinghouse nem rendelkezik azzal a több évtizedes fejlesztési, gyártási és üzemeltetési tapasztalattal, amellyel az orosz üzemanyag gyártója. Ezt nem lehet pótolni!
