Itt van ez az egészen döbbenetes, gyomorforgató, hányingerkeltő hír, miszerint három nagy múltú, rangos amerikai egyetem vezetői egy kongresszusi meghallgatáson arra a kérdésre, hogy megsérti-e a zsidók kiirtására való felhívás az egyetemük magatartási kódexét vagy a zaklatásra vonatkozó szabályokat, nem tudtak egyértelmű, hogy úgy mondjam, megnyugtató választ adni. Leginkább csak hímeztek, valamint hámoztak meg nagyokat hallgattak, de mindezeken túl azt bírták mondani, hogy khm… izé… „a kontextustól függ”.
Ezen a ponton az ember ugye igyekszik megnyugodni, elszámol százig, majd megint újabb százig, aztán kissé idegesen konstatálja, hogy bármeddig is próbál számolgatni, nem lesz képes megnyugodni.
Mert mit is jelenthet ez a kontextustól függő dolog? Hogy ha muzulmán vallású diákok egymás között annyira felhúzzák magukat, hogy óriási egyetértésben azt kezdik skandálni, hogy a világ sokkal jobb hely lenne a zsidók nélkül, az egy jó kontextus? Vagy ha ugyanők arról elmélkednek, hogy a Hamász elleni támadás helytelen volt, ezért egyesével kellene legyilkolni minden zsidót, nőket, időseket, gyereket, csecsemőt, az jó kontextus?
Vagy mi a búbánatos fittyfene lehet jó kontextus egy ilyen esetben? Mármint mikor lehet elfogadható, ha muszlim, illetve szélsőbaloldali diákok arról értekeznek, hogy ki kell irtani minden zsidót?
A válasz nyilván az, hogy soha semmilyen körülmények között. Soha a büdös életben. Pláne nem egy – helyesebben három – egyetemen, ahol a jövő értelmiségét, hovatovább a jövő vezetőit képzik. Tehát hogy még egy telexes, 444-es külföldi ügynöki jegyeket hordozó propagandista is megértse: nem egy kocsmáról beszélünk, ahol záróra tájékán egy-egy teljesen részeg idióta állt neki zsidózni, hanem nagy múltú amerikai egyetemekről.
Kocsmát emlegettem, de az a helyzet, hogy teljesen őszintén mondom, még egyetlen italkiméréssel foglalkozó vendéglátóipari egységben sem találkoztam olyannal, hogy valaki fennhangon a zsidók kiirtásáról hőzöngött volna. Mifelénk az effajta gyűlöletbeszéd (különböző tragikus végkimenetelű történelmi okokból kifolyólag) teljességgel elképzelhetetlen is lenne. A csodálatos, felvilágosult, humanista és szélsőségesen elfogadó Amerika campusain viszont mindennapos esemény. Döbbenetes!
De az még felfoghatatlanabb, hogy olyan méreteket öltött ez a leplezetlen, nyílt antiszemitizmus, hogy az egyetemek vezetői nem merik elítélni a jelenséget. Csak hebegnek meg habognak, és holmi kontextusokról meg a szólásszabadságról pofáznak.
(Persze ha valaki úgy gondolja, hogy a szakállas, szoknyás férfiak nem nők vagy ha homoszexuális egyének házasodási jogát vitatja, azt azonnal kirúgják, eltüntetik, elhallgattatják.)
