A német baloldal – és ide sorolhatjuk a már csak nevében keresztény CDU/CSU gittegyletet is – egyre nagyobb pánikban van.
Pánikban vannak mindannyian, mert nem találják az ellenszert az egyre erősödő AfD (Alternatíva Németországért) párt ellen. Közben a földművesek is fellázadtak az őket régóta sanyargató uniós rendelkezések ellen, nem akarják földjeik egy részét ugarosítani, kevesebb műtrágyát használni, mert akkor kevesebb lesz a termény is, és drága idejüket a termelés helyett értelmetlen adminisztrációval tölteni. Ehhez jöttek még az EU agyament Green Deal programját szervilisen végrehajtó német kormány rendelkezései, hogy megszüntetik a mezőgazdasági járművek gépjárműadó-kedvezményét, a dízel üzemanyag hetven éve (!) meglévő ártámogatását (ma literenként 21,48 cent), bevezetik az állatok jólétét szolgálni hivatott, de iszonyúan drága beruházásokat igénylő új istálló-előírásokat. Mindezekkel jelentősen megdrágítják az egyébként stratégiai fontosságú regionális és nemzeti élelmiszer-termelést.
A szövetségi kormány zöldfülű minisztere műbalhénak beillő enervált ellenkezése és a több tízezer traktorral az utcára vonuló, autópályákat eltorlaszoló és nagyvárosok forgalmát megbénító földművesek heves tiltakozása után a kormány nagy kegyesen elvetette ugyan a gépjárműadók kivetésének szándékát, de a mezőgazdasági dízel kedvezményének eltörlését nem, azt csak időeltolással, három lépésben szándékszik megvalósítani.
De ez csak kozmetikázás, az üzemanyag drágítását csak prolongálták 40-30-30 százalékos lépésekben három évre. Ezt a törvényt a Bundestag kormánytöbbsége már meg is szavazta, most a Bundesraton, a szövetségi tartományok tanácsán van a sor, hogy döntsön.
A kelet-németországi őszi tartományi választások várható AfD-győzelmeitől való félelmében a baloldali kormány a szolgálatában álló és az adófizetők pénzével támogatott fősodratú média segítségével ellentámadásba lendült.
Egy tavaly novemberben, a Berlin melletti Potsdamban pár tucat politikus, gazdasági szereplő részvételével megtartott, de önmagában jelentéktelen magánbeszélgetést második Wannsee konferenciának és rasszista, alkotmányellenes gyülekezetnek tituláló propagandahadjáratával több városban utcára vezényelt több tízezer embert.
Ezt is megértük, hogy Németországban ismét nem az ellenzék tüntet a kormány ellen, hanem a kormány szervez tüntetést az ellenzék, illetve a másként gondolkodók ellen. Így volt ez az NDK-ban is, amikor az imperializmus szörnyűségei ellen kizavarták az agymosott munkás-paraszt elvtársakat zászlókkal és transzparensekkel aszfaltot koptatni a láthatatlan, de vélt ellenség ellen. Ma ugyanez történik,
a sajtó minden csőből tüzel az AfD-re, az utca emberének álcázott saját munkatársait interjúvolva rikácsol az állítólagos náci fenyegetés ellen. Mert pánikban vannak, hogy a nyári európai parlamenti választáson és az őszi három tartományi választáson a jobboldal megerősödve annyi szavazatot kap, hogy megakadályozhatja vagy legalábbis késleltetheti a Világgazdasági Fórum, a Bilderberg-csoport, vagy az egyéb amerikai agytrösztök által a világuralom megszerzésére kitalált programok megvalósítását.
