Egy pillanatra se tévesszük szem elől, hogy a Tisza Párt homokot lapátoló elnöke ezeknek a szövetségese. Amikor végre tesz valami hasznosat, s ezzel önmagát fényezi, akkor valójában azoknak a malmára hajtja a vizet, akik a magyar nemzet ellenségei, akik azon mesterkednek, hogy ne csak az ideoló­giák szintjén, hanem ténylegesen is kihúzzák a talajt a magyarok lába alól. Ezek az erők a pénzzel megvehető politikusokat kedvelik, azokat, akik kilóra megvásárolhatók, majd engedelmes bábokként hajlandók elárulni saját nemzetüket és honfitársaikat. Ilyen politikusok vezetik ma az Európai Unió országainak többségét, s ebbe a klubba akarnak minket bekényszeríteni azok a Brüsszelbe rohangászó ellenzékiek, akik kígyót-békát kiabálva támadják Orbán Viktort és a magyar kormányt.

Magyar Péter markolhatja a lapátot nyakig sárosan, mondhatja a kamerába, hogy nem repül a strasbourgi plenáris ülésre, mert fontosabb számára a homokzsákok pakolása, de azért ne engedjük megtéveszteni magunkat. Amikor elvonul az ár, és ismét lehet hőmérőkkel rohangászni kórházakban, felkeresni lepukkant épületeket, bemutatni rosszul működő szolgáltatásokat – ilyenek sajnos mindig voltak és lesznek −, akkor az elnök úr ott fogja folytatni, ahol abbahagyta.

Ezt várják tőle azok a brüsszeli héják, akik eddig is sokat tettek Magyarország megbüntetéséért, s akik abban bíznak, hogy nálunk is végrehajthatnak egy, a lengyelekéhez hasonló fordulatot.

A szerző író, újságíró