Valamikor a kilencvenes évek elején a magyar titkosszolgálatok megkezdték a kapcsolatok felvételét a nyugati szolgálatokkal. Először csak arra voltak kíváncsiak új barátaink, későbbi szövetségeseink, hogy a hidegháború évei alatt miként is dolgoztunk, mit is tudunk róluk. Vizsgálták, hogy beengedhetnek-e bennünket a saját zárt körű klubjaikba, szervezeteikbe.
Első lépésként olyan területeken kezdeményezték a közös munkát, amiben részükről nem volt kockázat. Ilyen volt a terrorizmus, majd ezt követte a nonproliferáció (nukleáris fegyverzet leszerelése).
Ugyanis akkoriban az egész Nyugat attól félt, hogy a Szovjetunió széthullása, a Varsói Szerződés megszűnése után a tömegpusztító fegyverek illetéktelen kezekbe kerülnek.
Az akkori hírek szerint a világ információs feketepiacán egyre-másra jelentek meg atom-, vegyi és biológiai fegyverek eladásáról szóló hírek. Illetve olyan gépek, eszközök, alapanyagok illegális kereskedelméről, amelyek a békés célú felhasználás mellett alkalmasak lehettek kisebb átalakításokkal tömegpusztító fegyverek előállítására is. Ezen a területen szinte minden európai ország és az amerikaiak érdekei is egybeestek. Ez volt az első sikeres együttműködés kulcsa.
Különösen nagy aggodalmat keltett akkor a szovjet atomarzenál sorsa, illetve a szovjet atomtudósok iránt a világ veszélyes szervezetei részéről jelentkező kereslet. Voltak akkoriban olyan országok, terrorszervezetek, hadurak, akik minden pénzt megadtak volna egy jó szakemberért. Még inkább egy kész nukleáris fegyverért. Az akkori igen aktív titkosszolgálati munkának, a kezdődő nemzetközi együttműködésnek volt köszönhető, hogy sikerült elkerülni egy ilyen katasztrófát.
De hogy most miért is írok erről? Nem a majd harminc esztendővel ezelőtti események iránti nosztalgia juttatta eszembe. Sokkal inkább az elmúlt napok rémületes nyilatkozatai.
Zelenszkij ukrán elnök maga mondta el, hogy amikor Donald Trumppal tárgyalt New Yorkban, akkor kijelentette, hogy vagy felveszik az országát a NATO-ba, vagy atomfegyvert fognak építeni.
Egy héttel később már önmagát cáfolva azt bírta mondani, hogy sosem beszélt arról, miszerint saját atomfegyvert akarnak előállítani. Egyre nagyobb hatalmú tanácsadója, Andrij Jermak egy brüsszeli tanácskozáson szintén cáfolta elnökét, mondván, sosem gondoltak atomfegyver gyártására. Itt akár meg is nyugodhatnánk, hogy az elnök csak meggondolatlanul beszélt. Ám egy német lapnak úgy nyilatkozott az ukrán vezérkar egyik tisztje, hogy országa rendelkezik az atombomba előállításához szükséges technológiával és megfelelő szakemberekkel, így néhány hónap alatt elő tudják állítani azt.
