Az első magyar elnökség számos jelentős eredményt könyvelhetett el: döntöttek Horvátország csatlakozásáról, közös európai romastratégiát fogadtak el, elindult az Európai szemeszter, és Dunai régiós stratégiát alkottak. Az uniós magyar elnökség 2024-es sikerének egyik fő eredője, hogy tudott építeni a korábbi Orbán-kormány 2012-es elnökségének tapasztalataira is. Ahogy Trump második elnökségével kapcsolatban jelentősen megnövekedett várakozások vannak, a tizenhárom évvel korábbiakhoz képest mi is nagyobb reményekkel vágtunk neki a mostani második elnökségnek, hiszen ismertük a mozgásteret és a munkát meghatározó fő koordinátákat.

Rendkívüli időszakban vettük át az irányítást

Európára is ráfért az ambíciótöbblet, hiszen a legutolsó, energikus magyar elnökség óta a kontinens számos válságot szenvedett el, és bajai­nak jelentős része pont az unió rossz, elhibázott működési és válságmenedzseléséből következett. 

Elveszítette a versenyképességének eddigi fundamentumát biztosító olcsó energiaforrásait, és ennek hatásaként már a megmaradt zászlóshajó iparágai is súlyosan szenvednek. A korábbi nyitott kereskedelemmel ellentétben egyre jobban bezárkózik, a világ más részeivel fenntartott kapcsolatban egyre több ideológiai feltételt támaszt, amelynek következtében elszigetelődik.

Szabályozási mintaadó szerepe válságba került, mert az egyre inkább a versenyképességet csökkentő bürokratikus és ideologikus irányba tolódik el, az európai érdekek védelme helyett a méregzöld politika és a genderelvek alá rendeli saját jog- és szakpolitika-alkotását. A föderalista (európista), emberijogista szimplifikáló, a normalitástól és a pragmatizmustól elszakadó vezéreszméi zsákutcába vezették az Európai Uniót. A józan és kölcsönös előnyökön alapuló belső együttműködést az uniót megosztó, az energiáit fölösleges és értelmetlen vitákra pazarló parancsolgatás, szankcionálás és fegyelmezés váltotta föl. Az uniós intézmények működésének átpolitizálása a jogállamiság álcája alatt bénító hatást gyakorolt, amely az unió és intézményei eltávolodását eredményezte a polgároktól. Az unió rossz utat választott a Covidból kilábalásra és Ukrajna megsegítésére is, mert elindult a több mint fél évszázadon át tabunak tekintett, közös eladósodás irányába. Most már látjuk, hogy a jövő nemzedékek erőforrásainak előre felélésében nincsen megállás, ma már minden költségvetési lyukat, minden új projektet hitelfelvétellel akarnak kezelni. Magyarország a saját múltbéli tapasztalataiból tudja, hogy ez az út hova vezet.

Válsághelyzetben cselekvő politikára van szükség

A széles körű, számos területre kiterjedő és összekapcsolódó válságok miatt teljesen világos volt, hogy Európának és a magyar elnökségnek a szokásosnál nagyobb energiák bevetésére lesz szüksége, ha fordulatot akar elérni. A régi, már többször kudarcot vallott megoldásokkal végzett újbóli, végtelen kísérletezgetés csak a válságok elmélyítéséhez és újabb kudarcokhoz vezet. A bürokratikus, a múltba ragadt gondolkodás helyett kreatív, bátor és kezdeményező politikára volt szükség, a rossz beidegződésekből, az ördögi körökből való kilépésre. Változásra, fordulatra. A magyar elnökség a fordulathoz szükséges energiát adta meg az uniónak, és rátaposott a gázpedálra. Nagy tervekkel láttunk neki a munkának, és számos területen elértük a kívánt áttörést.

Azzal is szembesültünk, hogy a változáshoz szükséges bátorságra az unió jelentős területeken még nincsen készen, de a magyar elnökség ezeken is irányt mutatott a kilábalás felé. Azt majd a jövő fogja eldönteni, hogy a brüsszeli elit kíván-e élni a magyarok által felkínált lehetőségekkel. Az elmúlt évtized történetének, válságainak ismeretében nem kivételes dolog, hogy az eredetileg magyar megoldások a kezdeti elutasítás után csendben ­uniós főáramú politikákká válnak. A józan magyar hozzáállás gyakran volt már képes hozzáadott értéket hozni az európai együttműködésbe. Az elnökség idején az esélyeink az irányok alakítására nagyobbak, mi pedig éltünk ezzel mind Magyarország, mind az unió érdekében, hiszen hazánk egy sikeres unióban érdekelt. Erről szólt az elnökség jelmondata is: Ismét naggyá akarjuk tenni Európát.

A változtatás ügyét segítette az is, hogy a magyar elnökségre különleges időszakban került sor, az európai parlamenti választások, az új bizottság megalakulása és az Európai Tanács tisztújítása közepette. A magyar elnökség időszakát Brüsszelben sokszor súlytalannak igyekeztek bemutatni, pedig az intézményi váltás időszaka során a tanács munkája felértékelődik, és alkalmas arra, hogy az elfogadott következtetések hosszú időre kijelöljék az Európai Bizottság munkájának irányát.

Orbán Viktor történelmi hozzájárulása Európához

2024 első felében, a magyar elnökségre készülve Orbán Viktor megfogalmazta, hogy a világ és Európa az év végén egészen másképpen fog kinézni. Az akkor előttünk álló változtatási lehetőségek komoly reményekre jogosítottak föl minket. Ezeknek a reményeknek egy jelentős része beteljesült, ami nem kis részben a magyar elnökség bátor kezdeményező szerepének köszönhető. Vegyük sorra ezeket!

Az elnökségek teljesítményét az unió bürokratikus rendszere rendre azzal méri, hogy hány jogalkotási dossziét sikerül lezárnia az adott elnökségnek. Ez egy majdnem nevetséges technokrata, statisztikai szemlélet, mert semmit nem mond az elfogadott jogszabályok érdeméről, de ez a szokás. Az új parlament és bizottság felállása, az interregnum miatt ilyen időszakban jelentősen csökken a jogalkotási tevékenység, ezért ezeket összehasonlítani csak az ötévenkénti hasonló hatalomváltó fél évek teljesítményével értelmes. Érdemes tehát hangsúlyozni, hogy ha összevetjük a magyar elnökség statisztikáját a finn elnökséggel e téren – hiszen 2019 második fél évében a finn volt a legutóbbi olyan elnökség, amely hozzánk hasonlóan egy intézményi átmenet időszakában zajlott –, azt találjuk, hogy a számok szinte azonosak. E téren is rendkívül eredményes volt tehát hazánk elnöksége, pedig az Európai Parlament szándékosan akadályozta a munkát.

Az elnökségünk alatt stratégiai és strukturális változás ment végbe az unió eddigi politikai szerkezetében is. Az eddigi monolitikus rendszer, ami azt jelentette, hogy a zöldektől a néppártig húzódó hatalompárti konglomeráció adja az intézmények politikai hátterét, és ezzel szemben nincs számottevő ellenerő, radikálisan megváltozott. 

Ezzel összefüggésben is értékelhető magyar elnökségi eredmény, hogy az intézményi váltás a korábban szokásosnál gördülékenyebben ment végbe. Ez akkor is igaz, ha a viszonylag gyors megegyezést a tisztségekről és a biztosokról segítette a magyaroktól való félelem is, mert a korábbi status quóhoz mindenáron ragaszkodni igyekvő brüsszeli elit tagjai aggódtak, hogy patthelyzet esetén Magyarország visszaél majd az elnökségi befolyással. A választási eredményeket teljes mértékben figyelmen kívül hagyó, így a demokrácia elemi elveit sértő, ily módon felállt rendszer azonban minden tekintetben ellentétes a magyar érdekekkel, éppen ezért a patrióta összefogás annak nyílt ellenzékét jelenti.

A békemissziótól a versenyképességig

Orbán Viktor két békemissziója, megtámogatva Trump második győzelmével áttörést jelentett az ukrajnai konfliktus ügyében is. Sikerült kimozdítani azt a több mint kétéves holtpontról. A magyar miniszterelnöknek tavaly júniusban még EP-határozatban tiltották meg, hogy tűzszünetről, békéről beszéljen, illetve meg akarták tiltani, hogy tárgyaljon ezekről a kérdésekről. A brüsszeli hozzáállás tehát az egyértelmű tilalom volt, még ha a tagállamokban ezt másként is gondolták, hiszen például Emmanuel Macron francia elnök a békemissziót követő NATO-csúcson kifejtette: teljesen legitim volt, hogy Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökeként utazzon Oroszországba és Kínába, a találkozói pedig nagyon hasznosak voltak. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig úgy fogalmazott: teljesen természetes, hogy az országok vezetői tárgyalnak egymással, és ha egy kezdeményezés reményt ad a békére, akkor azt meg kell szervezni. Orbán Viktor áttörése hozta a fordulatot: 2024 végére már mindenkinek, fű, fa virágnak szabad lehetőség volt a békekötésről, a háborús konfliktus tárgyalásos rendezéséről beszélni.

Áttörés történt a Magyarországnak különlegesen fontos bővítés terepén is. Magyarország ügyes tárgyalásokkal feloldotta a zárlatot. Albániával – Ukrajnát és Moldovát követve – megnyíltak a hivatalos tárgyalások, Montenegróval pedig sikerült lezárni három tárgyalási fejezetet. Ez szintén jelentős előrelépés, hiszen legutóbb több mint egy évtizede, Horvátországgal sikerült fejezeteket lezárni. A folyamatot a magyar kormány tandemben vezényelte le a témakörért ez időszakban felelős Várhelyi Olivér magyar biztossal. A Nyugat-Balkán több országával folytatódtak a tárgyalások. Magyarország határozottan kiállt ezek gyorsítása mellett, ez alapvető magyar érdek.

Több mint egy évtizedes adósság a schengeni rendszer kibővítése Romániával és Bulgáriával. Pintér Sándor miniszter vezetésével sikerült áttörni az eddigi kemény blokádot. Magyar nemzeti érdek volt ez, az erdélyi magyarok érdekeire is figyelemmel. A Schengennel kapcsolatos közös európai érdekeket is nekünk kellett képviselnünk az elmúlt időszakban a végig ellenálló nyugati tagországokkal szemben. Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia és Svédország több határszakaszon visszaállította az ellenőrzést vagy teljesen lezárta a határait az illegális migráció okozta terrorfenyegetés miatt. Miközben a Nyugat bezárkózott, Közép-Európa felszámolja a belső elválasztó vonalakat. A schengeni rendszer bővítése jelentős hatással lesz a migrációra, mert a magyar határoktól délre viszi a védendő vonalat. 

Eközben recsegnek-ropognak a 2024 tavaszán keresztülerőltetett migrációs paktum eresztékei: Hollandia, Magyarország mentesítést kért alóla, Lengyelország felfüggeszti a végrehajtását. Az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozóján különös figyelmet kapott az illegális migrációval és az embercsempészettel szembeni közös fellépés, a magyar elnökség során európai szintű szigorítást fogadott el a tanács az embercsempészettel szemben. Az USA-ban az új adminisztráció komoly tervekkel készült ebben a témában, példájukat Európában is alkalmazni fogják, a folyamat lendületet kap Donald Trump hivatalba lépésével.

Megteremtettük a javasolt fordulat feltételeit

A Budapesten tartott versenyképességi csúcstalálkozó Magyarország legnagyobb eddigi diplomáciai eseménye és sikere volt. Jelentős előrelépést hozott a Draghi által javasolt reformok irányába, erősíti a horizontális együttműködést, a túlszabályozás elleni küzdelmet. Magyarország és az unió érdekei egybeesnek e terepen is.

A patrióta program a változást akarókra épít az európai versenyképesség és jólét újrateremtése érdekében, ehhez pedig a szuverenitáspárti erők együttműködésének egyre növekvő közössége megfelelő erőt és a tagállamok szintjén belpolitikai támogatást is biztosít. Ennek középpontjában az az alapelv áll, hogy az Európai Unió nem lehet erős és versenyképes, ha nem erősek és versenyképesek az együttműködést alkotó egyes nemzetek. Az európai patrióták feladata most tehát nem más, mint folytatni a magyar uniós elnökség által kijelölt irányokat, és szembeállítani az állampolgárok érdekét, a nemzet erejét, a józan ész és a változtatás hatalmát az eddigi téves, megmerevedett, a régi rendszer védelmezésére korlátozódó, ám arra is alig képes felfogással.

Petri Bernadett a Szabad Európa Intézet kutató munkatársa, Szájer József az intézet igazgatója