A beszédében ugyanakkor arra is kitért, hogy körülbelül 20 milliárd eurónyi forrás továbbra sem fizethető ki. Mint fogalmazott: „ezek olyan okok miatt maradnak továbbra is felfüggesztés alatt, mint például az LMBTQ-jogokkal, a felsőoktatás szabadságával, illetve a menekültügyi jogokkal kapcsolatos aggályaink. Vannak olyan források is, amelyek a kondicionalitási eljárás keretében kerültek befagyasztásra, és ezek mindaddig befagyasztva maradnak, amíg Magyarország eleget nem tesz a szükséges feltételeknek”.Ursula von der Leyen tehát már ekkor beismerte, hogy politikai okok miatt tartják felfüggesztve az uniós forrásokat, nem pedig jogállamisági ügyek miatt. Ráadásul az LMBTQ-jogok és a migrációs politika nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések, ahogyan a felsőoktatási, illetve kutatási szabadság is, ami azt jelenti, hogy ezek olyan területek, ahol az Európai Uniónak semmiféle beleszólása nem lehet, és hogy őszinték legyünk, nem is volna helyes, ha lenne. Erről egyébként az uniós szerződések erről egyértelműen rendelkeznek.

Friedrich Merz kijelentette, „nem engedhetjük meg, hogy az egész Európai Unió döntései egy kis kisebbségtől függjenek”. Szerinte az EU-nak vannak lehetőségei arra, hogy fokozott nyomást gyakoroljon Magyarországra és Szlovákiára, ezek közé tartozik szerinte a Magyarország ellen indított jogállami eljárás. Hozzátette, „mindig van lehetőség arra is, hogy megvonjuk tőlük az európai pénzeket”. Ugyancsak hasonló kijelentést tett a napokban a dán EU-s ügyekért felelős miniszter, aki szerint miután Magyarország ellenzi Ukrajna uniós tagságát, újabb nyomást kell helyezni hazánkra annak érdekében, hogy változtassa meg az álláspontját.

Ezek mind beismerések, már nem is adnak a látszatra, nyíltan kimondják, hogy az a bajuk Magyarországgal, hogy a nemzeti érdekeit képviselve szembeszáll a brüsszeli döntésekkel. Robert Fico szlovák kormányfő határozottan reagált a német kancellár kijelentésére, mint mondta: Szlovákia nem egy kisdiák, akit ki kell oktatni, „a német kancellár szavai teljes mértékben elfogadhatatlanok a modern Európában. Ha nem engedelmeskedünk, akkor büntetés következik? Ez nem a kohézió és az együttműködés keresésének útja. Szlovákia szuverén álláspontjai nem hiúságból fakadnak, hanem nemzeti-állami érdekeinkből.” A szlovák miniszterelnök szerint az egyetlen kötelező vélemény politikája a szuverenitás és a demokrácia tagadása. „Ha halljuk ezeket az agresszív megjegyzéseket, az az érzésem, hogy nem jó idők felé tartunk” – tette hozzá.

Magyar részről még nem jött reakció és még azt sem tudni, hogy mi hangzott el akkor, amikor nemrég Orbán Viktor Tiranában találkozott Friedrich Merz-cel, azonban vélhetően hasonló a magyar kormányfő véleménye is a kérdésben, mint a szlovák kollégájáé.

Ilyen például a Tisza Párt, melynek EP-képviselője, Kollár Kinga pár héttel ezelőtt kijelentette, hogy örül az uniós források visszatartásának, hiszen az rossz a magyarok számára, ha pedig rossz Magyarországnak, az javítja az ellenzék esélyeit a 2026-os parlamenti választáson. Ez a kijelentés is azt mutatta, hogy van egy nyílt összejátszás a brüsszeli vezetés és a hazai ellenzék között. Brüsszelnek ebben az az üzlet, hogy ha esetleg 2026-ban a választáson a Tisza nyer, akkor egy olyan kormány kerülne hatalomra, amelyik engedelmeskedik a kéréseknek, támogatja például Ukrajna uniós tagságát.

Ugyanis ha sokan visszaküldik az íveket, az egy komoly erődemonstráció, egy erős társadalmi legitimáció, amely nagyobb mozgásteret nyújt a szuverenista magyar kormánynak, amelyik mind a migráció, mind a genderpropaganda, mind Ukrajna kapcsán a magyar nemzeti érdekeket képviseli. Az eddigi adatok alapján már közel másfél millió ember visszaküldte a szavazólapokat, ami jelentősen meghaladja a Tisza Pártnak azt a konzultációját, amelyen azt hozták ki eredményként, hogy szerintük a magyarok többsége támogatja Ukrajna uniós tagságát. Ennek megfelelően a Voks 2025-nek az uniós mozgástérbővítésen túl van egy belpolitikai szerepe is: meg lehet mutatni, hogy Magyar Péterék ukránpárti politikája kevesebb embert tud megmozgatni, mint a patrióta oldal békepárti és a magyar nemzeti érdekeket követő politikája.