Tények és hazugságok a migrációról

Elismert szervezetek szakértői szerint ma a népvándorlás jelenti az egyik legnagyobb problémát a világon, hiába próbálják meg elhallgatni, ami ma már aligha elhallgatható.

2019. 09. 18. 10:00
Fotó: REDUAN Forrás: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A helyzet az utóbbi években csak romlott, az UNHCR 2018. évi jelentésében a korábbiakhoz viszonyítva jelentős növekedés tapasztalható, a menekültek száma pedig továbbra is rekordmagas.

A 2015-ös adatokhoz képest világviszonylatban 3,2 millió fővel nőtt azok száma, akik menekülni kényszerültek, így 2017 végére mintegy 68,5 milliónyian vannak. 2017-ben naponta átlagosan mintegy 44 ezer ember volt kénytelen elhagyni otthonát. A legtöbben Szíriából érkeztek, és többségében Törökországban, Libanonban, Jordániában, valamint Nyugat-Európa országaiban (főként Németországban, Svédországban, Hollandiában) tartózkodnak.

A hazai ellenzék nagy része, a Soros György alapítványai által támogatott „jogvédő” szervezetekkel együtt igyekszik elfedni egy másik problémát is. Mégpedig a migrációval és az integrációs problémákkal kapcsolatos, súlyos terrorkockázatot, amelyet az általuk elismert európai szakemberek már régóta hangsúlyoznak. Gyurcsány Ferenc például korábban még azt is megjegyezte, szerinte jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól.

Ráadásul mindezt pont a ­2015-ös párizsi merényletek idején tette, amelyben összesen 130 ember vesztette életét. De mi is a valós helyzet a migráció és a terrorizmus közötti összefüggésekkel?

Az Europol jelentése már régóta arra hívja fel a figyelmet, hogy az utóbbi években az Európába vezető migrációs útvonalakon kialakult egy úgynevezett terrorfolyosó, amelyet főként a magát Iszlám Államnak nevező szervezet mint a menekültválság egyik legnagyobb élvezője használt fel arra, hogy helyi szélsőséges iszlamista csoportokat integráljon a globális terrorista vérkeringésbe.

Az ISIS egyik elfogott ­stratégiai dokumentumában is az szerepelt, hogy a cél a menekülthullámot kihasználva beszivárogtatni terroristákat Európába. A terrorszervezetek különböző toborzási technikákat alkalmaznak, az európai régióban a tagok felvétele gyakran on­line történik, illetve a gazdaságilag hátrányosabb városi övezetekben társadalmi kapcsolatok révén, faji-vallási összejövetelek alkalmával, illetve börtönökben.

Az ISIS a média felhasználásával is élre tört, ezt a technikát pedig az al-Kaidától vették át: ha egy terrorszervezet megsemmisül, egy másik veszi át a helyét és az ötleteit. Így lett az ISIS az úgynevezett franchise-terrorizmus jellemző példája.

És hogy mi lett ennek a következménye a kontinensünkön?

Az Európát érintő migrációs válság kibontakozását megelőzően az Európai Unióban 2010 és 2014 között összesen tizenhat befejezett terrortámadás történt, s ezeknek huszonkét halálos áldozata és hetven sebesültje volt.

A migrációs válság tetőzése évében, 2015-ben tíz terrortámadás következett be, ami százötven halálos áldozattal és 394 sebesülttel járt. Ezek közül a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat volt a legsúlyosabb. Mint már említettük, az összehangolt, hat helyszínt érintő, hozzávetőleg fél óra alatt lezajlott akcióban összesen 130-an haltak meg, 368 ember pedig megsérült.

2016-ban tizenkét támadás történt, amelyben 132 személy halt meg és 621 sebesült meg. Ezek között volt a 2016. március 22-én történt brüsszeli, két helyszínes akció. A jól szervezett és előkészített robbantásokban összesen 32 ember halt meg és 340 fő megsebesült. A 2016-os év legtöbb halálos áldozattal járó terrortámadása a július 14-i nizzai. Itt egy teherautót vezettek a tömegbe, összesen 85 ember halt meg és több mint kétszáz megsebesült. 2017-ben a legtöbb halálos áldozattal járó támadás Manchesterben történt, itt 22-en haltak meg és 116-an sérültek meg.

Az Európai Unió 2018. évi TE-SAT jelentése 2017-ben összesen 205 sikertelen és befejezett terrortámadásról számol be kilenc tagállamban. Ezek közel húsz százaléka volt dzsihadista indíttatású. A dzsihadista terrortámadásokat tekintve csak 2017-ben a tagállamok összesen 33 akcióról adtak számot, ami a 2016. évi adatok több mint kétszerese volt.

A 33 esetből 23 kudarcot vallott, illetve a hatóságok akadályozták meg. A tíz befejezett támadás 68 halálos áldozattal és 844 sérülttel járt. A támadásokkal összefüggésben a letartóztatások és őrizetbe vételek száma is nőtt. 2017-ben összesen 705 embert tartóztattak le 18 európai uniós tagállamban dzsihadista terrorista tevékenységben való részvétel vagy tervezés, támadás előkészítésének gyanúja miatt.

Az Europol szerint a terrorcselekmények növekedésének egyik fő oka, hogy amíg ezt Olaszországban nem akadályozták meg, a középmediterrán útvonal közvetlen hozzáférést biztosított a schengeni térség szívéhez.

A terrorcselekmények elkövetői hátterének elemzésekor pedig kiderült, hogy a terrortámadásokat a frissen érkező migránsok mellett másod- és harmadgenerációs, Nyugat-Európában letelepedett muszlim bevándorlók leszármazottai követték el.

Ezek tehát a tények, ez a valóság. Az a politikus, aki mást állít, hazudik, félrevezeti, becsapja a választóit.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.