Azt a tényt is elhallgatják a jelentés készítői, hogy az Európai Unió tagországai közül Magyarország hozta meg Európában a legszigorúbb döntést azzal, hogy az 1200 hektár fölötti területek vonatkozásában az egységes területalapú támogatást már nem fizeti ki a nagygazdaságok számára, ezzel arányaiban messze a legnagyobb összeget elvonva tőlük az összes uniós tagállam között.
A jelentés nem tér ki arra a fontos tényre sem, hogy az agrártámogatások kifizetésénél Magyarország az egyik legszigorúbb és legkifinomultabb ellenőrzési rendszerrel rendelkezik, amely nemcsak szigorú akkreditáción esik át, hanem amelyet az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék is rendszeresen vizsgál. Éppen ezért aki a magyar agrártámogatási rendszert támadja, az a gazdáknak kedvező európai agrártámogatási rendszert szeretné kiforgatni az eddigi kereteiből.
Nem véletlenül nem emlegetik az ellenzéki és külföldi újságírók azt a tényt sem, hogy a mezőgazdasági fejlesztési források legalább nyolcvan százaléka – a kormány saját, belső döntésének megfelelően – a kis- és közepes méretű gazdaságokhoz kerül a 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési programon belül, 2010 óta pedig összesen 2054,3 milliárd forint támogatást ítéltek meg a kis- és középvállalkozásoknak, ennek hetven százalékát – azaz mintegy 1435 milliárd forintot – a mikrovállalkozások kapták.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!