Magyarország agrárminisztereként méltánytalannak tartom azt a hazugságcunaminak is nevezhető 82 oldalas beszámolót, amely a közös agrárpolitika jelenlegi tárgyalási szakaszában egyértelműen a biztonságos, jó minőségű élelmiszert előállító és családjuk napi megélhetését a mezőgazdaságból szerző magyar és európai gazdálkodókat segíteni kívánó európai agrárpolitika, a vidék ellen irányul. Ez a támadás összhangban áll az európai zöldpártok többi hasonló „offenzívájával”.
A jelentésben szereplő, Magyarországot érintő általánosító megállapítások éppen csak azokra a tényekre nem térnek ki, amelyek egyértelműen visszaigazolják annak eredményét, ahogyan a Fidesz–KDNP-kormány a kis- és közepes méretű gazdálkodók javára alapvetően megváltoztatta a korábbi szocialista-liberális kormányzat által 2002 és 2010 között kialakított, egyértelműen a nagyüzemi lobbi számára kedvező birtokpolitikai és támogatási rendszert. Ez a változtatás a korábbi ciklushoz képest sokkal kedvezőbb környezetet teremtett számukra, ami ha nem így lenne, nem támogatta volna a mai napig az elmúlt tíz évben a kormányzati agrárpolitikát valamennyi érdemi, kis- és közepes gazdaságokat tömörítő agrárszakmai szervezet.
A szerzők persze arra sem vették a fáradságot, hogy utánanézzenek a valós adatoknak. Míg Magyarországon 2010-ben 2,5 millió hektáron gazdálkodtak az egyéni gazdaságok, addig 2019-ben már több mint 3,2 millió hektáron, ami a mezőgazdasági terület 61 százaléka. Az ezer hektárnál nagyobb gazdaságok földterülete 2010 és 2018 között – a kormány agrárpolitikájával összhangban – közel egyharmaddal csökkent, míg a húsz és kétszáz hektár közöttiek 12 százalékkal, a kétszáz és ötszáz hektár közöttiek pedig 28 százalékkal nagyobb mezőgazdasági területet használtak, mint 2010-ben. Örömteli, hogy a családi gazdaságok ekkorát tudtak erősödni az elmúlt évtizedben.
A tények magukért beszélnek: a még meglévő állami földjeink közel 85 százalékát ma már természetes személyek, őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők művelik. Nem véletlen, hiszen az állami földvagyonnal való gazdálkodás kerete között a 2015–2016-ban lezajlott Földet a gazdáknak! programban a regisztrált magyar földművesek harminc százaléka, közel harmincezer személy szerzett földtulajdont. Az is tény, hogy az árverésen részt vevők hatvan százaléka ötven hektár alatt, ötven százalékuk pedig húsz hektár alatt vásárolt, és mindössze az árverési vevők kilenc százaléka vett száz hektár feletti méretű földet. Tény az is, hogy a Földet a gazdáknak! program révén elsősorban helyben lakó földművesek juthattak földtulajdonhoz. Az elővásárlási rendszer alapján nem helyben lakó kizárólag abban az esetben szerezhette meg a földet, ha arra helyben lakó nem tartott igényt.