időjárás 3°C Taksony 2022. november 29.
logo

Újabb támadás a magyar gazdák ellen

Nagy István
2021.03.04. 06:58
Újabb támadás a magyar gazdák ellen

Magyarország agrárminisztereként méltánytalannak tartom azt a hazugságcunaminak is nevezhető 82 oldalas beszámolót, amely a közös agrárpolitika jelenlegi tárgyalási szakaszában egyértelműen a biztonságos, jó minőségű élelmiszert előállító és családjuk napi megélhetését a mezőgazdaságból szerző magyar és európai gazdálkodókat segíteni kívánó európai agrárpolitika, a vidék ellen irányul. Ez a támadás összhangban áll az európai zöldpártok többi hasonló „offenzívájával”.

A jelentésben szereplő, Magyarországot érintő általánosító megállapítások éppen csak azokra a tényekre nem térnek ki, amelyek egyértelműen visszaigazolják annak eredményét, ahogyan a Fidesz–KDNP-kormány a kis- és közepes méretű gazdálkodók javára alapvetően megváltoztatta a korábbi szocialista-liberális kormányzat által 2002 és 2010 között kialakított, egyértelműen a nagyüzemi lobbi számára kedvező birtokpolitikai és támogatási rendszert. Ez a változtatás a korábbi ciklushoz képest sokkal kedvezőbb környezetet teremtett számukra, ami ha nem így lenne, nem támogatta volna a mai napig az elmúlt tíz évben a kormányzati agrárpolitikát valamennyi érdemi, kis- és közepes gazdaságokat tömörítő agrárszakmai szervezet.

A szerzők persze arra sem vették a fáradságot, hogy utánanézzenek a valós adatoknak. Míg Magyarországon 2010-ben 2,5 millió hektáron gazdálkodtak az egyéni gazdaságok, addig 2019-ben már több mint 3,2 millió hektáron, ami a mezőgazdasági terület 61 százaléka. Az ezer hektárnál nagyobb gazdaságok földterülete 2010 és 2018 között – a kormány agrárpolitikájával összhangban – közel egyharmaddal csökkent, míg a húsz és kétszáz hektár közöttiek 12 százalékkal, a kétszáz és ötszáz hektár közöttiek pedig 28 százalékkal nagyobb mezőgazdasági területet használtak, mint 2010-ben. Örömteli, hogy a családi gazdaságok ekkorát tudtak erősödni az elmúlt évtizedben.

A tények magukért beszélnek: a még meglévő állami föld­jeink közel 85 százalékát ma már természetes személyek, őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők művelik. Nem véletlen, hiszen az állami földvagyonnal való gazdálkodás kerete között a 2015–2016-ban lezajlott Földet a gazdáknak! programban a regisztrált magyar földművesek harminc százaléka, közel harmincezer személy szerzett földtulajdont. Az is tény, hogy az árverésen részt vevők hatvan százaléka ötven hektár alatt, ötven százalékuk pedig húsz hektár alatt vásárolt, és mindössze az árverési vevők kilenc százaléka vett száz hektár feletti méretű földet. Tény az is, hogy a Földet a gazdáknak! program révén elsősorban helyben lakó földművesek juthattak földtulajdonhoz. Az elővásárlási rendszer alapján nem helyben lakó kizárólag abban az esetben szerezhette meg a földet, ha arra helyben lakó nem tartott igényt.

Azt a tényt is elhallgatják a jelentés készítői, hogy az Európai Unió tagországai közül Magyarország hozta meg Európában a legszigorúbb döntést azzal, hogy az 1200 hektár fölötti területek vonatkozásában az egységes területalapú támogatást már nem fizeti ki a nagygazdaságok számára, ezzel arányaiban messze a legnagyobb összeget elvonva tőlük az összes uniós tagállam között.

A jelentés nem tér ki arra a fontos tényre sem, hogy az agrártámogatások kifizetésénél Magyarország az egyik legszigorúbb és legkifinomultabb ellenőrzési rendszerrel rendelkezik, amely nemcsak szigorú akkreditáción esik át, hanem amelyet az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék is rendszeresen vizsgál. Éppen ezért aki a magyar agrártámogatási rendszert támadja, az a gazdáknak kedvező európai agrártámogatási rendszert szeretné kiforgatni az eddigi kereteiből.

Nem véletlenül nem emlegetik az ellenzéki és külföldi újságírók azt a tényt sem, hogy a mezőgazdasági fejlesztési források legalább nyolcvan százaléka – a kormány saját, belső döntésének megfelelően – a kis- és közepes méretű gazdaságokhoz kerül a 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési programon belül, 2010 óta pedig összesen 2054,3 milliárd forint támogatást ítéltek meg a kis- és középvállalkozásoknak, ennek hetven százalékát – azaz mintegy 1435 milliárd forintot – a mikrovállalkozások kapták.

Ugyanakkor mi büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország – a közösségi jog határain belül – a legkedvezőbb feltételek mellett, évente kilencven hektárig mintegy 25 ezer forint többlet-területalapú támogatást fizet több mint 12 ezer fiatal agrárvállalkozónak. Szintén nemzeti döntés alapján, évente több tízezer legkisebb méretkategóriába tartozó gazdaság kap egyszerűsített feltételek mellett magasabb összegű átalánytámogatást.

A jelentés összeállítóinak üzennénk, amit szerencsére a magyar gazdák tudnak: Magyarországon évente közel 170 ezer gazdálkodó jut hozzá több száz milliárd forint uniós közvetlen támogatáshoz, és 2015 óta 216 ezer, mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások által beadott kérelmet támogatunk a Vidékfejlesztési program keretében. A magyar agrárpolitika gerincét a kis- és középgazdaságokat erősítő döntések és támogató intézkedések adják, amit a ténylegesen a mezőgazdaságból élő gazdatársadalom értékel és elismer. A vidéki ember saját tapasztalatát nem az európai zöldpártok és magyarországi szövetségeseik agitpropanyagai, hanem a magyar valóság alakítja.

A szerző agrárminiszter

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.