A mostani európai választások eredménye Orbán Viktor szerint világosan mutatja: az európai politika nem korlátozódhat arra, hogy a válsággal szemben csak a pénzügyi fegyelemről legyen szó. Az embereknek biztonságra, munkalehetőségre van szükségük, ezért a miniszterelnök – mint mondta – azt várja a mostani európai változásoktól, hogy a munkahelyteremtésre és munkaadásra fókuszáló, „Magyarországon már két éve sikeresen működő magyar gazdaságpolitika egész Európában polgárjogot nyer”.
Közép-Európa szép jövő előtt áll, a szükséges reformok végrehajtásával pedig a Balti-tengertől az Adriáig széles és erős növekedési övezet jön létre a következő években – mutatott rá. A történelemnek jelentősége van a világ ezen sarkában: Horvátország – amelyről a magyarok mindig is a tisztelet hangján beszéltek – és Magyarország az elmúlt sok száz évben bizonyította államalkotó képességét – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy mindkét ország fontos szerepet fog játszani a jövőben az európai biztonság szempontjából. Hangsúlyozta, Magyarország mindig is erkölcsi kérdésnek, történelmi kötelességnek tekintette, hogy támogassa Horvátország – akár katonai, akár gazdasági – integrációs törekvéseit.
A találkozón áttekintették az energetikai együttműködés helyzetét, és egyetértettek abban, hogy mindkét államnak érdeke az együttműködés erősítése, a perspektívák szélesítése. Magyarország minden olyan beruházásban – érkezzen északról vagy délről – részt vesz, amely növeli az energiabiztonságot – ismertette. A magyar és a horvát olajtársaság, a Mol és az INA viszonyát firtató kérdésre a kormányfő azt válaszolta, az európai vállalatirányítási szabályokat tekintik mérvadónak.
A Molban 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkező magyar államnak semmilyen vállalatvezetési joga nincs – szögezte le. Azt, „hogy milyen szerződések milyen feltételekkel, milyen konstrukcióban léteznek – még ha tulajdonossá váltunk is időközben 25 százalék erejéig –, vállalati kérdésnek tekintjük” – magyarázta, megjegyezve, hogy a magyar állam jogosítványai még annál is korlátozottabbak, mint a horvát államnak az INA-val kapcsolatos jogosítványai. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a vitákat ott kell rendezni, ahol arra lehetőség van, államközi kapcsolatok szintjén ez nagyon nehéz lenne. A kormányátalakítást érintő újságírói felvetésre a miniszterelnök megismételte korábbi válaszát, miszerint „kellő rendben, minden döntés megszületése után” tájékoztatást adnak majd.
Szorosan együtt kell működni
Zoran Milanovic horvát miniszterelnök szerint minden területen kiválóak a magyar–horvát kapcsolatok, a két ország között feltétel nélküli az együttműködés, és „rendkívül kevés” a nyitott kérdés. Mint mondta, a tízmillió lakosú Magyarország és a 4,5 milliós Horvátország „két kis állam”, amelyeknek szorosan együtt kell működniük egyes speciális feladatokban. A lehetséges együttműködési területek között említette a cseppfolyós gáz szállításának, a rijekai kikötőnek és a vasúthálózat fejlesztésének az ügyét, amelyek – mint kiemelte – a térség jövője szempontjából is fontosak. Megköszönte, hogy Magyarország „az elsők között ratifikálta” Horvátország uniós csatlakozási szerződését.