A képviselők 253 igen szavazattal, egy nem ellenében és 89 tartózkodás mellett döntöttek az év elején bevezetett teher eltörléséről.
A Rogán Antal fideszes frakcióvető és több más kormánypárti politikus által jegyzett módosítás azzal indokolja a katasztrófavédelmi hozzájárulás megszüntetését, hogy a meghatározása sok esetben teljesen lehetetlen volt, így mindössze jelentős többletköltséget jelentett a fizetésre kötelezetteknek.
A fideszes és KDNP-s képviselők indítványukban emlékeztetnek: a katasztrófavédelemről szóló, illetve az ahhoz kapcsolódó törvények tavalyi módosítása után 2012-től kellett katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetniük a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknek.
A hozzájárulást a veszélyes tevékenységből eredő árbevétel után kellett megfizetni, azonban ha ez nem volt kimutatható, akkor az adó alapja a hozzájárulást fizető társaság teljes nettó árbevétele volt. A törvénymódosítás kezdeményezői utóbbi rendelkezést minősítették jogbiztonságot sértőnek, mondván: sok esetben teljesen lehetetlen megállapítani a katasztrófavédelmi hozzájárulás mértékét, ezért az ellentétbe került a jogalkotó eredeti szándékával, vagyis hogy a fizetési kötelezettség arányban álljon a veszélyes tevékenységgel. Emellett megjegyezték azt is, hogy a kisebb vállalkozásoknak a hozzájárulással járó adminisztráció is aránytalanul nagy terhet jelentett.
A katasztrófavédelmi hozzájárulás mértéke a most hatályon kívül helyezett jogszabály szerint az adóalap 0,1 százaléka volt, az összeg legfeljebb negyedét azonban a veszélyes tevékenység jelentette kockázat csökkentésére lehetett fordítani.
Elutasították az LMP által kezdeményezett referendumot
Az Országgyűlés elutasította a népszavazás kiírását abban a négy kérdésben, amelyben az LMP kezdeményezett referendumot. A parlament hétfőn kormánypárti szavazatokkal az után döntött erről, hogy az ellenzéki párt átlagosan 135 ezer aláírást gyűjtött kérdőíveihez, vagyis a népszavazás kötelező elrendeléséhez szükséges 200 ezer támogatónál kevesebbet.
A népszavazás kiírását az LMP mellett az MSZP és a Demokratikus Koalíció független képviselői támogatták minden esetben, a tankötelezettség korhatárának fenntartásánál viszont a fideszes Pokorni Zoltán is mellette szavazott.
Az LMP arról kérdezte volna meg az embereket, hogy a munkáltató köteles legyen-e a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni az alapszabadság kétharmadát, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen-e, továbbá arra is rákérdeztek volna, hogy elő lehessen-e írni száz napnál hosszabb próbaidőt. A kérdéseik között szerepelt az is, hogy a tankötelezettség továbbra is a 18 éves kor betöltéséig tartson-e.
