A jövőbeli közös kormányzás alapjainak megteremtéséről beszélt szerdai sajtótájékoztatóján Molnár Csaba. A Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke ezt úgy képzelte, hogy az általuk demokratikusnak tartott ellenzéki erők szakértői egyeztetéseket kezdenek a „választások tisztaságát veszélyeztető kormányzati intézkedésekkel szembeni fellépésről”. A gyurcsányisták önjelölt frakcióvezetője elmondta azt is, hogy az általuk megszólított két párt frakcióvezetőjének válaszlevelei alapján úgy gondolják: „ez egy igazi ellenzéki együttműködés kezdete lehet”.
Érintőleges viszonyban a valósággal
Jávor Benedek, az LMP képviselőcsoportjának vezetője azonban Molnár szavairól úgy nyilatkozott a távirati irodának: azok „érintőleges viszonyban vannak a valósággal”. Jávor hozzátette: ugyan egyetértenek a kérdésben a DK-sokkal, de kerekasztal-beszélgetésekre nem ülnek velük össze, mert egyrészt ők a tettekben hisznek, másrészt a zöldek úgy látják, hogy Gyurcsány bizalmasa szavaikat „előszeretettel félreérti és a nyilvánosság előtt tévesen interpretálja”. Ismert: az LMP és a DK viszonya régóta kutya-macska jellegű. A bukott miniszterelnök hívei sokáig hánytorgatták fel Schiffer Andrásnak, hogy feljelentése nyomán indult el a Sukoró-ügy. Ugyanakkor kénytelenek voltak kalapot emelni ugyanezen Schiffer előtt akkor, amikor – igaz, pártjában kisebbségi álláspontot képviselve – igennel szavazott a Gyurcsány-frakció megalakulására.
A gát épp Gyurcsány személye
Ellentmondásos az anyapárttal is a nyugatos, liberális szociáldemokraták viszonya. Molnár pozitívnak értékelte, hogy Mesterházy Attila MSZP-elnök az általuk javasolt téma mellé még újabbakat dobott be esetleges együttes, szakértői kidolgozásra. Ott van viszont még az a hétfői Népszabadságban megszellőztetett szocialista dolgozat, amely szerint a „Gyurcsány-féle DK azért célozza az együttműködést, hogy ezzel érzékeltesse saját jelentőségét, de a szélesebb együttműködés gátja épp Gyurcsány Ferenc személye”. Úgy fogalmaznak, hogy az egykori kormányfő „sokkal elfogadhatatlanabb a bizonytalan, az LMP-s és az MSZP-s szavazók egy része számára, mint bármelyik másik szereplő”.
Külön fájhat a DK-soknak, hogy ugyanez a tervezet számol a Jobbik szavazóinak átvoksolásával. Legutóbb ugyanis Debreczeni József pont azért ragadott tollat, hogy nyílt levélben megírja Mesterházynak, pártja elfogadhatatlannak tartja, hogy a szocialisták az Orbán-kormányt értékelő vitanap kezdeményezéséhez a Jobbik-frakció tagjainak aláírását kérték, nem pedig DK-sokét. Mindenesetre tény: június 16-án a Vértanúk terén újra összeáll a sokat emlegetett Gyurcsány–Hiller tandem, igaz, a megállapítás csak annyiban áll, hogy egy rendezvényen szólalnak majd fel.
Molnár Csaba arról is beszélt, hogy matematikai értelemben az MSZP-nek, az LMP-nek és a DK-nak már több támogatója van, mint a kormányoldalnak, ezért most az a dolguk, hogy ezt a technikai többséget választási többséggé alakítsák. Az ATV-ben pedig úgy fogalmazott: azt tartják kívánatosnak, hogy a mostani demokratikus ellenzéki pártok össze tudjanak fogni, „a jó az lenne, ha el tudnánk jutni egy választási együttműködésig”. Ennek azonban egyelőre ellentmondani látszik, hogy a július 1-jén Dunaújvárosban rendezendő időközi választásokon az MSZP, az LMP és létezése óta először a DK is indít külön jelöltet.
