A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a népesedési világnap alkalmából a Magyarság Házában tartott szerdai tanácskozáson azt mondta, a Kárpát-medencei magyarság lélekszáma fogy, ennek fő okai – az elvándorlás, az asszimiláció, a születések számát meghaladó halálozási adatok – ismertek, azt kell megvizsgálni, mi vezet ezekhez a jelenségekhez. Hozzáfűzte: ugyanakkor nemcsak helyzetleírásra van szükség, hanem javaslatokat is ki kell dolgozni a kedvezőtlen folyamatok megváltoztatására.
Társadalmi szemléletváltás kell
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke kiemelte, Magyarország népességcsökkenésének problémáját a család és a munka összeegyeztetésének segítésével lehetne kezelni, ez azonban – tette hozzá – komoly társadalmi szemléletváltást is igényelne. Hangsúlyozta, hogy a világ népesedési problémáinak oka az, hogy a Föld egyes részein rendkívül gyors ütemben nő a népesség, míg más országokban csökken, és ott inkább a termékenység növekedését kellene segíteni. Jelenleg 1,2 milliárd ember él a fejlett országokban és 5,7 milliárd a fejlődőkben, és ez a különbség tovább nő, 2100-ra már 13 és 87 százalék lesz ez a megoszlás – mutatott rá.
Az EU-ban nő
Az Európai Unió népessége jelenleg lassan nő, jórészt a bevándorlásnak köszönhetően. 2035-ig tovább gyarapszik a népesség, eléri az 520 milliót, 2060-ra azonban a mai szintre esik vissza – jegyezte meg. Közölte, hogy a népesség csökkenése összefügg az elöregedéssel. Az európai társadalmak képe teljesen átalakulhat: a gyermekek aránya csökken, az időseké viszont a többszörösére nő.
Kétharmadból egyharmad
Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja Földrajztudományi Intézetének igazgatója arról beszélt: a XV. század végén a Kárpát-medence lakosságának kétharmada magyar volt, a XVIII. század végére azonban a belső háborúk, a török hódoltság időszaka és az azt követő felszabadító harcok eredményeként egyharmadra csökkent ez az arány.
A XIX. században viszont „túlnyomórészt önkéntes magyarosodás” indult, etnikai szempontból egyre homogénebbé vált a Kárpát-medence, és ezt a folyamatot csak a trianoni békeszerződés tartóztatta fel – idézte fel. Hozzátette: a XX. század elejére 48 százalékra módosult a magyarok aránya a térségben. Az első világháborútól napjainkig a mai Magyarország területén fokozódott a „magyar etnikai előretörés”, a trianoni határokon túl azonban visszaszorultak a magyarok – emlékeztetett.
Hosszú távú koncepció kell
Tóth Péter Pál, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója hangsúlyozta, a politikának el kell döntenie, hogy képtelennek tartja-e magát a kialakult helyzet megváltoztatására, és hagyja, hogy spontán folyamatok alakítsák a népesedést, vagy kísérletet tesz a népesedés befolyásolására. A kedvezőtlen hatások kiküszöbölésére hosszú távú koncepciót kell kidolgozni – hangoztatta.
Véleménye szerint a parlamenti pártok konszenzusára épülő, átfogó, kiszámítható, parlamenti ciklusokon átívelő népesedési politikára és annak alárendelt családtámogatásra van szükség. Ennek kialakításában érdemes figyelembe venni a többi uniós tagállam jó gyakorlatát, hiszen nemcsak magyar jelenség az elöregedés és a népességfogyás – mutatott rá.
