Bizonyára mindannyian láttunk már olyan fényképeket, amelyeken talpig védőfelszerelésbe öltözött méhészek méztől súlyos kaptárak előtt állva kezükben füstölővel dolgoznak a forgalmas nagyváros felhőkarcolóinak árnyékában. Az ezredforduló környékén olyan nagyvárosok háztetőin jelentek meg a kaptárak, mint New York, Toronto vagy Párizs, de Bécsben az operaház, Berlinben pedig a Hotel Intercontinental tetején is működik városi méhészet. A tevékenységnek Amerikában is van hagyománya: Barack Obama például a Fehér Ház kertjében álló kaptárak dolgozóinak köszönheti a minden reggel az asztalára kerülő mézet. Az elnök ezzel is a fenntartható élővilág fontosságára szeretné felhívni a figyelmet.
Bár Magyarországon nem kell nagyítóval keresni a méhészeket a városokban sem – az Országos Méhészeti Egyesület (OMME) adatai szerint néhány százan is vannak – a külföldi mintákra épülő igazi városi, úgynevezett „betonméhészet” nem túl gyakori jelenség hazánkban – mondta az MNO-nak Tornyossy Csaba okleveles méhész. Annak ellenére sem láthatunk a főváros flaszterén kaptárakat, hogy pár évvel ezelőtt népszerű kezdeményezés is indult a városi méhészet népszerűsítésére. Még 2013-ban a német finger csoport művészei Budapesten, a Műcsarnok kertjében alakítottak ki méhészetet. A pár hónapos projekthez – melyben egyébként szakértőként Tornyossy Csaba is részt vett – bárki csatlakozhatott, közel 50-en sajátították el a méhészkedés alapjait.
Az aszfaltméhészet tehát nem az érdeklődés hiányában nem tud meghonosodni itthon, ennek inkább a vitatható jogszabályi környezet a fő oka. Magyarországon a méhtartás szabályait egy ősrégi, egészen pontosan 1969-es minisztériumi rendelet rögzíti. Ennek első, konkrétumokat igencsak nélkülöző paragrafusa kimondja, hogy „a méhészkedést a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával – erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad”. A jogszabály azt is rögzíti, hogy úttól tíz méterre, szomszéd kertjétől négy méterre, háztömböktől pedig kétszáz méterre lehet csupán méheket elhelyezni. A jogszabály ugyan nem tér ki a háztömb fogalmára, de egy esetleges per alkalmával nem ad elég hivatkozási alapot a méhésznek. Az önkormányzat pedig birtokháborításra hivatkozva akár kötelezheti is a méhészt méhei elszállítására. Az ilyen perlekedések száma – Bross Péter, az OMME elnöke szerint – elenyésző, és az okok a tapasztalatok szerint nem is feltétlen a méhészkedésre, hanem a két fél közötti egyébként is haragos viszonyra vezethetők vissza. A méhtartáshoz egyébként nem kell az önkormányzattól engedély, de a tevékenységet szükséges bejelenteni.
