Nem létezik a félelemnél hatékonyabb eszköz a politikában a befolyásolásra – így vélekedett a Magyar Nemzet megkeresésére a kormány legújabb, a kvótaellenes népszavazási kampányhoz készített üzeneteiről Csepeli György szociálpszichológus.
Az már kiderült, hogy az eddigi, „Üzenjünk Brüsszelnek” feliratú plakátok helyébe napokon belül újak kerülnek, amelyek leginkább a félelemérzetre alapoznak. A HVG.hu cikke szerint ezeken szó lesz többek között arról, hogy a bevándorlási válság kezdete óta ugrásszerűen emelkedik a nők elleni zaklatások száma, ahogyan a kormány azt is egyértelművé akarja majd tenni, hogy a párizsi merényletet bevándorlók követték el.
Csepeli György szerint habár Magyarországon szerencsére nem történtek olyan események, mint Franciaországban vagy Kölnben, a médiának köszönhetően ezek jelen vannak a magyar köztudatban, és egyértelműen kirajzolódik miattuk egy „borzalmas fenyegetettségi állapot”. – Ezt pedig nagyon könnyen ki lehet használni egy kampányban – mondta. A szakember felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy hosszú távon rettegésben tartani egy országot politikailag sem kifizetődő. „A félelem rossz tanácsadó” – emlékeztetett a közmondásra, hozzátéve, hogy ez a jelenség nemcsak az embereket, hanem a politikai vezetőket is rossz útra vezetheti, a magyar történelemben már bőven láttunk erre példát. Csepeli György szerint a félelem érzésének kampánycélokra való felhasználásakor az sem számít igazán, hogy valaki jobb- vagy baloldalinak vallja magát, ez ugyanis egy zsigeri érzés.
Azzal a Magyar Nemzet által megkérdezett politológusok is egyetértettek, hogy a kormány új üzenetei a kampány szempontjából sikeresek lehetnek. Kiszelly Zoltán kifejtette, hogy egy kampányban két eszköz van, a remény és a félelem. Előbbi jelen esetben nem igazán helytálló, míg a félelemmel fel lehet rázni az embereket. Ennek az érzetnek a használata egyáltalán nem is meglepő egy kampányban. A politológus azt is kiemelte, hogy a kormány ezzel ismét egy olyan pozíciót foglalt el, ahol az ellenzék csak veszíthet, ha ellentmond. Ráadásul az üzenetek témája, a terrorizmus kérdése nagy valószínűséggel még ősszel, a népszavazás idején is ugyanannyira aktuális lesz, mint most.
A Political Capital elemzője is úgy látta, hogy a propaganda hatásos eszköz a magyar kormány számára csakúgy, mint egyébként egész Európában. Juhász Attila felidézte a tavaly ősszel vízbe fulladt hároméves kisfiú esetét, akinek képe bejárta a sajtót, és ezzel együtt a szolidaritás érzését is növelte a legtöbb emberben. Ám ez szinte abban a pillanatban az ellenkezőjére fordult, amikor a franciaországi terrortámadásokról szóló videók és képek lepték el a médiát és az internetet. Az elemző ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány mostani üzenetei egyáltalán nem helytállók, hiszen ismét, teljesen hamisan összemossa a menekültválságot és a terrorizmust.
Azt egyébként továbbra sem tudni, hogy pontosan mennyibe kerül a plakátok kihelyezése, ahogyan a várható rádiós és televíziós hirdetések költségei sem ismertek. A Kormányzati Tájékoztatási Központ néhány nappal ezelőtt lapunkkal azt közölte, hogy mivel a kényszerbetelepítés elleni népszavazásról indított kormányzati kampány folyamatosan zajlik, ezért a végleges költségekről a tájékoztató akció végeztével, a teljesítési igazolások aláírását követően tudnak információt adni.
A kormányzati üzenetek mellett már megkezdték országszerte kihelyezni az október 2-i népszavazás hirdetményét. A nemzetiszínű keretbe foglalt hirdetmény tartalmazza egyebek mellett a népszavazás napját és a szavazással kapcsolatos információkat is: tájékoztatást ad arról, hogy magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár csak személyesen szavazhat, és aki a szavazás napján Magyarországon, de a lakóhelyétől eltérő településen (vagy fővárosi kerületben) szeretne szavazni, ezt szeptember 30-án 16 óráig kérheti.