Az államtitkár elmondta: a szakgimnáziumokkal kapcsolatban arról van vita, hogy a szaktárgyak hallgatása témájában és az érettségitantárgyakra vonatkozó óraszámokban hogyan lehet kompromisszumot kötni, hogy ne kelljen a gyereket „heti 60 órás oktatásra kényszeríteni”.
A munkacsoport szerint a szakmához tartozó természettudományi alaptárgyakból fontos, hogy emelt szintű érettségi vizsgát tudjanak tenni, a harmadik és negyedik osztályban pedig legyen még egy természettudományos alaptárgy, amelyet szintén nagyobb számban tanítanak. Kilencedik osztályban egy integrált, természettudományos tárgyat javasolnak bevezetni, amely nem egy tudományág megismertetését, hanem egy természeti jelenség többoldalú megközelítését jelenti – magyarázta az államtitkár. Szerinte „ha ezt a három elemet összerakjuk, alkalmas arra, hogy valaki egyetemre menjen”.
Mint mondta, ha valaki úgy gondolja, hogy gépészeti gimnázium helyett vegyészetibe járna, s első két évben nem tanult kémiát, elmehet vendéghallgatói státusba a szakképzési centrumon belül – mondta az államtitkár. Arra a kérdésre, hogy ezt a tanuló hogyan egyeztetheti össze az órarendjével, azt felelte, az iskolák tudnak erre megoldást találni.
Az államtitkár szerint a pedagógusoknak nem kell félteniük a munkahelyüket, a szakgimnáziumokban sem fog lényegesen változni az óraszám, de ha mégis, akkor „a tankerületi központok várják szeretettel őket, mert a gimnáziumokban ezen a területen pedagógushiány mutatkozik”.
Arra a kérdésre, hogy az integrált természettudományos tárgyat hogyan fogják szeptembertől tanítani, Palkovics László azt mondta, jobb lett volna, ha ez a tantárgy ki van dolgozva, megvannak hozzá a tankönyvek, de – mint fogalmazott – ez egy lehetőség a szakma számára, hogy mondja meg, hogyan szeretné ezt tanítani. A politikus szerint az összevont, új természettudományos tárgy kidolgozása a tanárok feladata lesz.
Az államtitkár az oktatás finanszírozásáról kiemelte: az oktatás jövő évi költségvetése 270 milliárddal nagyobb, mint az idei. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy a 2015-ös adótörvényeknél azt javasolták, hogy a taóhoz hasonlóan lehessen a felsőoktatási intézményeket támogatni.