Ünnep cigányozással, zsidózással, arabozással

A feszültség talán a legjobb szó, ami leírja azt a hangulatot, amely március 15-én uralkodott a Múzeum körúton.

A feszültség talán a legjobb szó, ami leírja azt a hangulatot, amely március 15-én uralkodott a Múzeum körúton a délelőtti órákban. Pedig adott volt minden a békés ünnepléshez is: kint voltak a népviseletben sétálgató perecárusok, az egy helyben ácsorgó kokárdaüzérek, a focisálban sörözgető és az aranyozott Krisztus-szobrot emelgető lengyelek, a fáradhatatlan népdalénekesek a színpadon és a közönség soraiban egyaránt. De nem ők, hanem a kordonokra ügyelő marcona biztonsági őrök, a megtermett civil és egyenruhás rendőrök, a sípokat osztogató Együtt-stand és a Fidesz-szimpatizánsokat a fővárosba szállító buszflotta látványa uralta az idén a nemzeti ünnepet. Ott állt egyébként a Rákóczi úton a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó-akadémia busza is.

Feszült volt a hangulat Juhász Péter sajtótájékoztatóján is. No nem azért, mert az Együtt elnökének Orbán Viktort ostorozó és a szólásszabadságot éltető szavai alatt lovas huszárok és rézfúvósok vonultak el, hanem mert már ekkor kormánnyal szimpatizáló asszonyok kiabálták oda a balliberális politikusnak, hogy „szégyellje magát”. Ő és csapata ehelyett sípokat fogott össze nejlonba csomagolt kokárdákkal, és azt osztotta ki azoknak, akik tiltakozni kívántak Orbán Viktor ellen. De voltak hivatalos ellentüntetők is: a kormánypárt ifjúsági szervezete, a Fidelitas „Soros fizet, Juhász fütyül” feliratú egyentáblákkal vonult fel.

Juhász Péter és követői végül is óriási médiafigyelem által kísérve, a Valton Security alkalmazottai által megmotozva, némi szóváltást követően csak átjutottak az első kordonon. Megmotozták a sajtó munkatársait is, engem mindjárt kétszer egymás után. Az 50-100 főre tehető tüntető látványa a Fidesz szimpatizánsait egészen feltüzelte. Két fonott kokárdás idős hölgy például mosolyogva, lábujjhegyen próbálta lefotózni Juhászt, de pont a fotósok hada akadályozta őket ebben.

Más kevésbé volt szívélyes: a szokásos hazaárulózó, sorosbérencező rigmust egy napszemüveges úr ízes anyázással fejelte meg, ezalatt az Együtt épp a mobil vécék bűzfelhőjén suhant keresztül. A hangszórókból közben a Bánk bán betétdala, a Hazám, hazám szólt. Közben folyamatosan zajlott a „nemzeti konzultáció”: kölcsönösen szidalmazták és bérencezték egymást és egymás felmenőit a megemlékezni és a tüntetni vágyók. A Himnuszt atrocitás és fütyülés nélkül énekelte végig mindenki. De utána már beindult a szópárbaj.

– Jiddisül mondjad – szólt oda egy pufidzsekis férfi Juhásznak, aki nem hallotta a zsidózást, és folytatta a nyilatkozást. Volt olyan Együtt-szimpatizáns, aki már a kultúrprogram alatt fütyülni kezdett, ám társa rászólt, hogy majd csak Orbán alatt vegye elő a sípját.

– Az Orsóst fogom kifütyülni – mondta a bőrdzsekis férfi. A cigányozás sem maradt sokáig válasz nélkül, ugyanis amikor a demonstrálni érkező Sándor Máriáék együtt szavalták a Nemzeti lépcsőjén álló színésszel, hogy „rabok tovább nem leszünk”, akkor nagy derültséget kiváltva odavetette neki egy Fidesz-szimpatizáns, hogy „arabok vagytok ti, nem rabok”.

Amikor pedig Tarlós István köszöntötte a Lengyelországból érkezetteket, akkor indult be igazán először a füttykoncert. Ekkorra már a Juhász mellett a tömegbe beosonkodó valtonos berendelte neonmellényes társait, hogy két sorfallal válasszák el a fütyülőket a kormánypártiaktól.

Ennek köszönhetően Orbán Viktor beszéde alatt már hiába harsogott a „viktátorozó” kórus, hiába volt a szűnni nem akaró füttykoncert, jelentősen csökkent az esély arra, hogy komolyabb verekedés törjön ki a polgári oldal és a demokraták között.

Próbálkozások persze azért voltak: egy hol somolygó, hol durcásan grimaszoló úr például a nemzeti színű trikolórjával akarta eltakarni a Juhászt rögzítő kamerákat, de csak annyit ért el, hogy a zászlóval megcirógatta a tudósítók és az operatőrök fejét. Például az enyémet, kétszer is.

Vér legalább nem folyt, csak a villamosmegállóban éneklő népdalos nótájában esett szó a véres magyar földről. De a feszültség az ünnepség végeztével sem múlt el. Egy férfi például azért ordítozott az Együtt-hívőkkel, mert ő háromszáz kilométert utazott, hogy hallhassa Orbánt, de nem értett belőle semmit.

Kövesse velünk élőben a március 15-i ünnepi megemlékezés élő hírfolyamát!

###HIRDETES2###