Az Európai Parlament szerdai ülésén lesöpörte az asztalról – 521 igen, 124 nem és 50 tartózkodás mellett – a fiskális paktum tervezetét. A paktum lényege az, hogy szigorúbb, egységesebb költségvetési szabályokat írna elő a tagállamoknak, továbbá lehetővé tenné automatikus szankciók alkalmazását. A fiskális paktum nem összekeverendő a „hatos csomaggal”, melyet az EP is aláírt már szeptember végén!
A „fiskális paktum” főbb részei:
A lényegében Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő által kidolgozott paktumot a december eleji uniós csúcson szavazták meg – Nagy-Britannia kivételével – az unió vezetői. A szerdai szavazáson az EP leginkább azt sérelmezte, hogy nemes egyszerűséggel kihagyták a tárgyalásokból. Az elutasítás mellett olyan érveket hozott fel a parlament, hogy a gazdaságpolitikát érintő döntéseket csakis demokratikus ellenőrzés mellett lehet meghozni, valamint a gazdasági növekedést kellene ösztönözni, szemben a megszorító intézkedésekkel.
A paktumot ért kritikák közt a szerdai ülésen ismét elhangzott, hogy Európa kétsebességűvé válhat, valamint az is, hogy ezzel nem a jelenlegi válságot kezelnék. „Nem ez lett volna az első választásunk a probléma megoldására. El kell kerülnünk az EU szétesését, valamint biztosítanunk kell az uniós intézményrendszer jogait” – érvelt Elmer Brok néppárti képviselő.
A plenáris ülést „végigparádézó” Daniel Cohn-Bendit továbbment: szerinte ez a nemzetközi megállapodás egyszerűen „használhatatlan”, s nincsen rá szükség. Az EP zöld frakciójának vezetője hozzátette, hogy a piacok „koherens gazdaságpolitikát akarnak”, és a fiskális paktum nem a megfelelő válasz a válság megoldására.
Martin Callanan, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) képviselője is hasonló véleményen van. „Ez a megállapodás nem fog tenni semmit a jelenlegi problémák megoldása érdekében. Elvonta a figyelmet és a forrásokat azokról a helyekről, ahol a válságot valóban kezelni lehetne. Számos tagállamban már nem fenntartható az adósságállomány mértéke, következésképpen lényeges reformokra és adósságleírásra van szükség” – mondta a brit politikus.
Sokan azon a véleményen vannak, hogy sokkal inkább a gazdasági növekedést kellene támogatni, ösztönözni. „Ezzel nem fogjuk tudni stabilizálni az eurót, és a megszorító intézkedések sem vezetnek gazdasági növekedéshez. Emellett erősíti ugyan az uniós integrációt, de a polgárok megkérdezése nélkül. Nem tudjuk ezt támogatni” – mondta Soren Bo Sondergaard baloldali politikus.
Hasonló állásponton volt Nigel Farrage, a Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport tagja is. „A megszorítás önmagában nem fog működni. Ezzel csak recesszióba vezetik az országokat, csak azért, hogy az euró fennmaradjon” – mondta a brit politikus, majd hozzátette, hogy a déli államoknak el kellene hagyniuk az euróövezetet, s le kellene értékelniük az eurót.
