Megkezdődött a „hangulatkeltés” a márciusi uniós csúcsértekezletre. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő hétfőn találkozott, s kijelentették, hogy március 1-jén aláírhatják a költségvetési politika szorosabb összehangolását előirányzó új kormányközi szerződést.
Ugyanakkor Görögország esetében már nem ilyen bizakodóak a felek: Merkel szerint nem biztos, hogy Görögország megkapja mentőcsomagja újabb részletét. A német politikus szerint ehhez a görögöknek „eredményeket kell felmutatnia”. Mivel a görög miniszterelnök, Lukasz Papademosz eleddig nem tudott megegyezni a szakszervezetekkel a bércsökkentésekről, így felettébb képlékeny, hogy a déli állam mégis milyen eredményeket tudna felmutatni Merkeléknek. Ráadásul az aktuális görög miniszterelnök ismét egy esetleges államcsőddel is riogatja az európai piacokat.
Brit optimizmus
David Cameron brit miniszterelnök optimistán tekint a jövőbe: szerinte az euróövezet túléli a válságot. Arra a kérdésre, vajon az eurózóna érintetlen marad-e, Cameron a Sky News-nak azt mondta, hogy szerinte „az a legvalószínűbb, hogy igen, egyben marad, de néhány határozott lépésre szükség van”.
Olyan intézkedésekre célzott a brit miniszterelnök, mint például a pénzügyi tűzfal kérdése – mely meggátolná az adósságspirál további terjedését az övezetben –, vagy éppen a görög probléma, mely igen régóta ott lóg az EU nyakán. Cameron hozzátette, hosszabb távon foglalkozni kell azzal is, hogy a dél-európai tagállamok egyszerűen versenyképtelenek Németországgal.
Spanyolország és Olaszország sorsdöntő hét előtt áll
„A nullához közeli gazdasági növekedés, illetve a recesszió több uniós államban meggátolja, hogy a befektetők bizalma visszatérjen, még annak ellenére is, hogy több országban további megszorító intézkedéseket vezettek be a közelmúltban” – mondta Franklin Pichard, a Barclays France igazgatója.
Pichard szerint az „ördögi kör folytatódik: amit a megszorító intézkedéseken keresztül megmentettek, azt az eredményt a gazdasági növekedés tompítja. Az elkövetkező pár napban az emberek figyelme az olasz és a spanyol kötvénypiac felé fog fordulni.” Idén ugyanis még egyik érintett állam sem bocsátott ki kötvényeket államadósságának finanszírozására.
A spanyol kincstár még karácsony előtt értékesített három és hat hónapos papírokat 5,64 milliárd euró értékben. Mindkét állampapír esetében óriási csökkenések voltak: előbbi átlagos hozama 1,735 százalékra esett, míg a hosszabb lejáratú adósságpapírok átlagos hozama 2,435 százalékra csökkent.
Az olasz pénzügyminisztérium 3 milliárd euróért adott el állampapírokat, melyeknek átlagos hozama 6,47 százalékra nőtt. Olaszországban az elmúlt hónapokban folyamatosan nőttek a hozamok, s elemzői vélemények szerint a 6,5 százalékos kamatok hosszú távon nem fenntarthatóak, s az adósságállomány finanszírozásának kérdése kulcsfontosságú lehet az idei első negyedévben.
A dél-európai országban a bankszektor komoly pofont kapott az elmúlt héten, ahogy Európa nagyobb bankjait sem kímélték a tőzsdéken. Az olasz UniCredit vesszőfutása hétfőn is folytatódott: kora délután 12 százalékos mínuszban állt. Ezzel a bankház papírjainak értéke 45 százalékot esett az idén!
