Magas István emlékeztetett arra, hogy ezzel a döntéssel az Európai Unió saját hitelességének védelmében is rákényszerült arra, hogy Magyarország irányában már egy erősebb, úgynevezett hiteles fenyegetést (angolul credible threat) alkalmazott, amikor kilátásba helyezte egy nagyobb összegű kohéziós forrás zárolását. A döntés ebben az esetben azt jelenti, hogy miután Magyarországnak már 2011-re kellett volna teljesítenie az EU korábbi előírásait, immáron az új és szigorúbb, „hatos” szabálycsomag szerint lépett az Európai Bizottság. A határozat mögött az áll, hogy Magyarország 2004 óta folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt áll, így valójában az Európai Bizottság kénytelen volt meglépni ezt a viszonylag még enyhébb büntetést, hisz itt a forrásoknak a részleges befagyasztásáról van szó – emlékeztetett rá a professzor.
Magas István úgy vélte: ha a magyar kormány rövidesen tételesen és hihetően bemutatja azt, hogyan faragja le azt a mintegy még 180 milliárd forintot, amellyel 2013-ban az államháztartási deficit GDP-arányos hiányát 2,2 százalékra viszi le, akkor jó eséllyel még hozzáférhet az ország a most befagyasztásra ítélt uniós pénzekhez is. Több megoldás is lehetséges – mondta a professzor, így a kiadási oldal 90 milliárd forintos csökkentése és a bevételi oldal 90 milliárd forintos megemelése, vagy valamilyen más kombinációban, de az egyenleg 180 milliárd forintos lefaragása szükséges.
A professzor optimistán úgy látja, hogy a végső szót még nem mondta ki az Európai Unió a kohéziós pénzek visszatartásáról.
origo.hu
Magyar Péter félreállította az őt kritizáló alelnökét
