Dőlnek a rekordok, de túlélhetjük

Megdőlt az ország eddigi nyári áramfogyasztási rekordja csütörtökön, ezen a napon 6343 megawatt csúcsfogyasztást mértek.

NT
2012. 07. 06. 17:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megdőlt a budapesti melegrekord, péntek délután 37,7 Celsius-fokot mértek a főváros több pontján – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Berényi Lívia elmondta, az eddigi rekord 37 fok volt, amelyet 1957-ben rögzítettek. A meteorológus tájékoztatása szerint az országos melegrekord nem dőlt meg. Százhét éve, 1905-ben Orosházán mérték ezen a napon a legmelegebbet, 40 fokot, a mostani hőmérséklet ettől némileg elmarad, 39,3 fokot mértek Fülöpházán. A múlt szombat óta tartó hőségriadót az országos tiszti főorvos jövő hétfő éjfélig rendelte el. Az aktuális időjárási helyzetről itt olvashat.

Az eddigi nyári villamosenergia-felhasználási rekordot a 2007 júliusában mért 6320 megawatt jelentette, azonban ez most megdőlt – közölte a rendszerirányító Mavir pénteken az MTI érdeklődésére. A harmadik legmagasabb nyári fogyasztás a 2008-ban mért 6252 megawatt volt. A villamosenergia-rendszer elegendő tartalékkal rendelkezik, ez a Mavir törvényi kötelezettsége is – hangsúlyozták az írásos válaszban. Hozzátették, hogy 2007-ben az emlékezetes, helyenként a 40 fokot is meghaladó hőségben is gond nélkül megbirkózott a rekordfogyasztással a rendszer.

Megindult a kiegyenlítődés

Magyarországon egyébként jellemzően a téli fogyasztás eredményezi az éves csúcsokat, 2012-ben az eddig regisztrált rekord áramfogyasztás 6384 megawatt volt február 9-én. Az elmúlt 10 év adataiból azonban az látszik, hogy megindult a kiegyenlítődés a téli és a nyári csúcs között. A két érték különbsége harmadára csökkent, azaz a tíz évvel ezelőtti 20 százalék körüli eltérés mára 6 százalékra zsugorodott. Ez az érték természetesen ingadozik, 2008-ban kisebb, 2009-ben nagyobb volt a különbség – fejtik ki.


A téli áramfogyasztás abszolút rekordja 2007-ben volt, akkor 6602 megawatt volt a csúcsteljesítmény, a második és harmadik legnagyobb téli fogyasztást 2010-ben és 2011-ben mérte a Mavir, 6560, illetve 6492 megawattal.
A melegben a fogyasztás emelkedését a megnövekedett hűtésigény okozza: a háztartásokban, munkahelyeken, bevásárlóközpontokban, egyszóval mindenhol, ahol van, működtetik a légkondicionálókat, de a hűtő-fagyasztó berendezések is többet fogyasztanak ilyenkor. Télen főként a fűtéshez és a korai sötétedés miatt a világításhoz használt energia okozza a fogyasztás növekedését, de észrevehető az ünnepi díszkivilágítás hatása is.

Mintegy 10 százalékkal magasabb

Nyáron az átlagosnak számító 21 fokos napi átlaghőmérséklethez képest egy 28 fok átlag-hőmérsékletű napon mind a csúcsteljesítmény, mind az egy nap alatt felhasznált energia mennyisége körülbelül 10 százalékkal magasabb. Egy átlagos nyári napon körülbelül 115-120 gigawattóra napi fogyasztás mérhető, kánikula idején ehhez képest 10-12 gigawattórával több energia fogy. Egy Celsius-fok hőmérséklet emelkedés a kánikulai időszakban 60-100 megawatt csúcsteljesítmény-növekedést és 1-2 gigawattóra napi többlet villamosenergia-felhasználást eredményez. Nyáron a legnagyobb értékeket 13 óra körül mérik. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a nyári legnagyobb fogyasztás június–július hónapokban figyelhető meg, augusztusban még sosem született csúcsadat, és várhatóan ez most is így lesz – teszi hozzá a Mavir.

Akkor lehet baj, ha sokáig tart

Az energiafogyasztás szempontjából azt figyelhetjük meg, hogy míg régebben csak a téli időszakban alakult ki egy csúcs, mára ez a nyári hónapokban is jelen van – ezt már Boros Norbert az Elmű–Émász kommunikációs igazgatója mondta el az MNO-nak a fogyasztási szokásokkal kapcsolatban. Hangsúlyozta: a nyári időszakban előforduló csúcs esetében a kérdés az, hogy van-e kapacitás kiszolgálni a – nagyjából 10 százalékkal – megnövekedett szükségletet. „Baj csak akkor lehet, a hőhullámok sokáig tartanak, de akkor is szóba jöhet az osztrák import” – emelte ki Boros.

A magyarországi fogyasztók havonta átlagosan 10 napig, a 24 órából 8 órában működtetik a berendezéseket, ami naponta körülbelül 16 kilowattórát jelent az energiafogyasztás szempontjából, ha 2 kilowattórás energiafelvételt számolunk óránként egy készüléknél – válaszolta Boros az MNO azon kérdésére, hogy milyen tapasztalatai vannak az Elműnek a nyári időszakban megemelkedett klímahasználattal kapcsolatban, és arra, hogy a berendezések otthoni használata mennyivel növeli meg egy család kiadásait. „Ezek az adatok azt mutatják, hogy naponta 1000, havonta tízezer forinttal emelkedik egy átlagos család villanyszámlája” – tájékoztatott a kommunikációs igazgató.

Nem lehet sokat spórolni rajta

A klímaberendezések energiaosztályaira is felhívta a figyelmet: „A”, „B” és „C” osztályok más-más fogyasztást produkálnak, de nagy pénzeket a kategóriák figyelembe vételével sem lehet megspórolni. Boros szerint a nyári időszak a szolgáltatók számára nem jelent különösebben nagy extra bevételt, „az energiapiac olyan, mint a mobilpiac, csúcsidőben drága az elektromos áram használata, ugyanakkor a szolgáltatók is drágábban jutnak hozzá”.

Az MNO megkereste a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányítót is, akik többek között a magyar villamosenergia-rendszer biztonságos irányításáért felelnek. Ők az Elmű–Émász méréseihez hasonlóan szintén 10 százalékos fogyasztás növekedést mértek a hétvégén beköszöntött kánikula miatt.

A múlt szombat óta tartó hőségriadót az országos tiszti főorvos a jövő hétfő éjfélig hosszabbította meg. Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) pénteki közleményében azt írta, hogy nemzetközi és hazai klímamodellek szerint nagy a valószínűsége annak, hogy Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak a mostanihoz hasonló, sőt még tikkasztóbb hőséghullámok, amelyek még az egészséges emberi szervezetet is megviselhetik.

Egyre gyakoribbak lesznek

Nemzetközi és hazai klímamodellek szerint nagy a valószínűsége annak, hogy Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak a mostanihoz hasonló, sőt még melegebb hőséghullámok, amelyek az emberi szervezetet jelentősen megviselhetik – közölte az Országos Környezet-egészségügyi Intézet pénteken. A hétvégén egyébként országszerte több szabadtéri rendezvényt is tartanak, ezért az Országos Mentőszolgálat ismételten felhívta a szervezők és a résztvevők figyelmet a kánikulai meleg veszélyeire.



Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.