Meredeken romlott az első félévben az euróövezeti periféria gazdaságainak szuverén adósminősége, és az euróövezeti adósságválság globális szinten is rontja az államadósok kockázati megítélését – áll a Fitch Ratings hétfőn Londonban ismertetett új világgazdasági helyzetértékelésében.
Korábban az Európai Unió nemrégiben alakult közös tőkepiaci felügyelete, az ESMA vizsgálatot indított a három globális tevékenységű hitelminősítő banki osztályzatainak ügyében, az utóbbi időszak tömeges bankleminősítései nyomán.
A Moody's – amely az európai és az amerikai piaci zárások után, hétfő éjjel Londonban jelentette be döntését – a nagy nemzetközi hitelminősítők közül elsőként adott negatív kilátást az euróövezeti adóskockázati megítélés szempontjából alapmércének tekintett német szuverén adósosztályzatra. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja Németország mellett Hollandia és Luxemburg ugyancsak „Aaa” szintű – más hitelminősítők módszertanában „AAA”-val jelölt – államadós-besorolásainak kilátását is negatívra rontotta.
A Moody's a lépéshez fűzött elemzésében az elsődleges indokok között kiemelte, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai keretek között egyre bizonytalanabbá válik az euróövezeti adósságválság kimenetele, emellett növekszik annak a valószínűsége, hogy Görögország távozik az euróövezetből, és a mostani kilátásrontástól érintett országok mind fogékonyabbak az ebből eredő kockázatokra.
A Moody's szerint még ha sikerül is elkerülni Görögország kiesését az euróövezetből, egyre valószínűbb, hogy más valutauniós tagállamok – főleg Spanyolország és Olaszország – nagyobb mértékű kollektív megsegítésére is szükség lesz. Ha az euróövezetet jelenlegi formájában fenn akarják tartani, akkor e kollektív segítség terhei várhatóan a magas besorolású eurógazdaságokra nehezednek majd a legnagyobb súllyal, tekintettel arra, hogy ezek az országok lennének képesek leginkább az ezzel járó költségek elviselésére. A hitelminősítő közölte, hogy bár nem alapeseti előrejelzése Görögország távozása az euróövezetből, e fejlemény kockázata azonban most nagyobb, mint ahogy azt a cég az idei év elején feltételezte.
A Moody's véleménye szerint Görögország kiesése a valutaunióból az euró egészére is érdemi fenyegetést jelentene, ugyanis ez sokkhatások láncolatát indítaná el az euróövezeti pénzügyi szektorban, amihez szuverén és bankszektorbeli likviditási feszültségek is társulnának, és ezt a folyamatot már csak „nagyon magas költségekkel” lehetne kordában tartani. Ha ez nem sikerülne, annak következménye a valutaunió fokozatos lebomlása lenne – áll a hitelminősítő londoni elemzésében.
A Moody's szerint Spanyolország és Olaszország makrogazdasági és finanszírozási környezetének romlása növelte annak kockázatát, hogy e két eurótagállam valamilyen külső támogatásra szorul. Az ezzel járó költségeket azonban jelzi, hogy csak a spanyol gazdaság és a spanyol államkötvénypiac hozzávetőleg kétszer akkora, mint a görög, a portugál és az ír gazdaság és államadósság-piac együtt.
A hitelminősítő közölte: Németország elvesztheti „Aaa” besorolási státuszát, ha bármelyik eurótagállam elhagyná a valutauniót, mivel egy ilyen fejlemény várhatóan olyan sokkhatásokat és likviditási feszültségeket okozna, amelyek rendkívüli költségekkel terhelnék meg a Németországhoz hasonló, gazdag euróövezeti tagállamokat.
A Moody's szerint Németországot abban az esetben is leminősítés fenyegetné, ha elveszítené befektetői menedékstátuszát, és ennek nyomán meredeken emelkednének adósságrefinanszírozási költségei. Az euróövezet legalább részleges felbomlását más nagy londoni házak gyakorlatilag biztosra veszik.
Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző és pénzügyi tanácsadó cég, a Capital Economics jelenleg érvényes előrejelzése például az, hogy Görögország még 2012 vége előtt kikerül a valutaunióból, és jövőre valószínűleg követi Portugália, sőt esetleg Írország is.
A Moody's a német, a holland és luxemburgi adósbesorolások kilátásának negatívra rontásával egy időben megerősítette Finnország stabil kilátású „Aaa” államadós-osztályzatát, a finn kormány nettó hitelezői pozíciójára, a maastrichti stabilitási előírásokat mindig szigorúan betartó, konzervatív költségvetési politikára, a viszonylag egészséges és belső piaci irányultságú bankrendszerre, valamint az euróövezetbe irányuló finn export alacsony – a teljes kiviteli érték nem egészen 33 százalékának megfelelő – arányára hivatkozva.
