Brüsszel terve még a dédunokáinkat is eladósítaná

Nemrég kiszivárgott az a dokumentum, amiről a magyar miniszterelnök nyilatkozott az európai állam- és kormányfők találkozója után. Brüsszel tervei szerint az európai adófizetők állnák Ukrajna újjáépítési költségének jó részét, ami nyolcszázmilliárd dollárra rúgna. Ebben pedig még nincsenek benne a hadi kiadások. Orbán Viktor miniszterelnök a kaposvári háborúellenes gyűlésen mindenkit a nemzeti petíció kitöltésére biztatott, aminek segítségével határozott választ adhatunk.

Fotó: IDA MARIE ODGAARD Forrás: Ritzau Scanpix

Orbán Viktor már az állam- és kormányfők csütörtöki találkozóján is beszélt arról a dokumentumról, amit nemrég a Politico hozott nyilvánosságra. Brüsszel tervei szerint az európai emberek fizetnék nemcsak a háború, de Ukrajna újjáépítési költségeinek a nagy részét is. Orbán Viktor már konkrét számokról beszélt a kaposvári háborúellenes gyűlésen, ahol mindenkit a nemzeti petíció kitöltésére biztatott, hiszen a tervek még a dédunokáinkat is eladósítanák. 

Brüsszel tervei szerint Ukrajna számláját az európai emberek fizetnék 
Fotó: IDA MARIE ODGAARD / Ritzau Scanpix

A Politico által megszerzett dokumentumokról Kaposváron már konkrét számok hangoztak el. A tervek szerint nemcsak a háborút, de egy esetleges békekötés esetén Ukrajna újjáépítését is az európai emberek finanszíroznák. 

Ennek a tervnek pedig a pénz előteremtése mellett Ukrajnának az EU-ba történő gyorsított felvétele is a része, ami a bizottság 2027-re tűzött ki. 

A dokumentum szerint a 800 milliárd dollár még nem tartalmazza azokat a hadi kiadásokat, amelyek a becslések szerint további 700 milliárd dollárt tesznek ki. Így tehát az EU vezetése az elkövetkezendő években 1500 milliárd dollárt akar Ukrajna finanszírozására fordítani. A dokumentumnak van egy másik érdekes pontja is, amire Dömötör Csaba, a Patrióták képviselője hívta fel a figyelmet. 

Dömötör szerint ugyanis a tervek mögött megjelennek azok a gigavállalatok, amelyek már a háborúból is profitáltak, azonban az újjáépítésben is tevékenyen részt vennének. Ilyen például a BlackRock vagyonkezelő is, amely vezető szerepre törekszik. 

Orbán Viktor: Ez a választás tétje

A miniszterelnök a kaposvári gyűlésen konkrét számokról beszélt, amelyek kapcsán hangsúlyozta, hogy „sunyi módon” az apróbetűs részben rejtették el, hogy a számítások még nem tartalmazzák a hadi kiadásokat. A miniszterelnök szerint egyébként a 18 oldalas dokumentum egy egészen új helyzetet teremt. 

Most már nem arról van szó, hogy mi mit gondolunk innen Budapestről, meg agyasan kigondoltuk, hogy mi lesz ebből, hanem le van írva, hogy pontosan mi fog történni

– emelte ki a miniszterelnök. 

A terv azon része kapcsán, hogy Ukrajnát már 2027-ben felvennék az unióba, Orbán hangsúlyozta, hogy ez a magyar mezőgazdaság számára óriási csapás lenne, emellett pedig az összes pénzünket elvinné. 

Ha nem állunk a sarkunkra, és nem jelentjük ki, hogy mi nem fizetünk és ebben nem fogunk részt venni, akkor bele fognak minket préselni egy olyan adósságba, amit nemhogy az unokáink, de még a dédunokáink is fizetni fognak

– hangsúlyozta a miniszterelnök. 

Orbán Viktor egyúttal bemutatta a nemzeti petíciót is, amelynek segítségével határozott választ küldhetünk Brüsszelnek, és aminek kitöltésére mindenkit biztatott, hiszen ennek segítségével nemet mondhatunk az orosz–ukrán háború további finanszírozására, továbbá arra is, hogy az ukrán állam működését a következő tíz évben velünk fizettessék meg.

Három dolgot lehet a petíció kitöltésével elmondani:

• Nemet mondok az orosz–ukrán háború további finanszírozására; 
• Nemet mondok arra, hogy az ukrán állam működését a következő 10 évben velünk fizettessék meg; 
• És nemet mondok a rezsiárak háború miatti emelésére. 

Végső soron Orbán szerint a választás egyik tétje, hogy hagyjuk-e magunkat pénzügyi rabszolgaságba kényszeríteni. 

A szakértők is megkongatták a vészharangot Brüsszel tervei miatt 

A terv, amely jóléti keretként vált ismertté, más veszélyeket is hordoz. Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója lapunknak arról beszélt, hogy míg az európai emberek fizetnének, addig a globális vállalatok profitálnának a tervből. 

Az uniós dokumentum több ezer ukrán állami vállalat privatizációját irányozza elő, beleértve az energetikai, infrastrukturális és nyersanyag-kitermelési ágazatokat is. A stratégiai erőforrások külföldi kézbe adása hosszú távon nemcsak Ukrajna gazdasági önállóságát kérdőjelezi meg, hanem azt is felveti: az újjáépítés valódi nyertesei nem az érintett társadalmak, hanem a nemzetközi pénzügyi és ipari körök lesznek.

Siklósi szerint egyébként miután jelenleg nem áll rendelkezésre ekkora összeg, így feltehetőleg hitelből oldaná meg ezt az unió. 

Ráadásul tovább ront a helyzeten, hogy a szakértő szerint a dokumentum feltételezi, hogy a háború lezárása után javul a biztonsági helyzet, amire azonban nincsen garancia. Ha pedig beüt a baj, akkor a magánvállalatok kivonulhatnak, ami növelné az EU-s finanszírozás arányát. 

Összességében Siklósi szerint a Brüsszel által meghirdetett „Vízió Ukrajna 2040-ig” egy olyan modellt vetít előre, ahol a számlát az európai – köztük a magyar – adófizetők állják, miközben a haszon döntően a globális nagytőke zsebében landol. Ez viszont azt is jelenti, hogy ez nem pusztán pénzügyi kérdés: a konstrukció súlyos szuverenitási dilemmákat vet fel, és hosszú időre meghatározhatja azt is, milyen irányba halad tovább az Európai Unió.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)