Lehet dühöngeni, de nem érdemes – mondta a Magyar Nemzetnek a 300 milliárd forintot felölelő balatoni fejlesztések visszavonása kapcsán Balatonkenese fideszes polgármestere. Tömör Istvánt is váratlanul érte a hír, de nagyon reméli, hogy az összes többi balatoni településhez hasonlóan az északi parti város sem marad támogatás nélkül. A közelgő beruházásokról szólva részletezte, hogy rendbe kell tenni a strandot, elöregedtek a büfék, a partvédelem sem megoldott. Az intézmények közül az óvoda és az iskola is felújításra szorul. Balatonkenese első embere szerint kevesen ismerik az ügy hátterét, hogy miért kell átcsoportosítani turisztikai forrásokat, konkrétumok nélkül pedig felesleges politikai, gazdasági indokokat emlegetni. Abban bízik, hogy a következő egy-két hónapban jön egy újabb rendelet, amely tisztázza a helyzetet, és még az idén elkezdődhetnek a balatoni beruházások. Más balatoni polgármesterek is veszélyeztetve érzik a számukra fontos projekteket, úgy mint a kerékpárút-építést, a vízisport-központot vagy a szabadtéri színpadot.
Balatonkenese helyzete azért is érdekes, mert több vitás ügye van a településtől elszakadt Balatonakarattyával, amelynek polgármestere Matolcsy Gyöngyi, a Magyar Nemzeti Bank elnökének felesége. A 2014-es népszavazás után hosszúra nyúlt a vagyonelemek elosztása. Nagy vihart kavart, hogy a jegybank alapítványai 890 millió forintért megvették a hathektáros MÁV-üdülőt, ami a kenesei önkormányzat szerint hozzájuk tartozik, de az akarattyaiak is maguknak akarták. A balatoni pénzek újraosztása kapcsán a kritikusok a Matolcsy család mellett azt is emlegetik, a miniszterelnök lányához és vejéhez, azaz az Orbán Ráhelhez és Tiborcz Istvánhoz köthető cégek szerezhetnek nagyobb befolyást a tóparti beruházásoknál. Viszont az idegenforgalmat kormánybiztosként felügyelő Bienerth Gusztáv a Magyar Nemzetnek cáfolta, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség munkájában részt venne Orbán Ráhel. Pedig korábban a kormányfő lánya és Andy Vajna filmügyi kormánybiztos is részt vett azon az egyeztetésen, amelyet Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője tartott az idegenforgalom átalakításáról.
A Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke lapunknak elmondta: bíznak benne, hogy ez csak egy felülvizsgálat, nem esnek el európai uniós támogatástól. Bóka István – aki Balatonfüred fideszes polgármestere is egyben – jelezte, az említett 300 milliárd forintból mintegy 250 milliárdot pályázat kiírásával vagy egyedi kormánydöntéssel lekötöttek, s a tervezett beruházások 90 százaléka nem is közvetlenül turisztikai fejlesztés. Mint mondta, hangsúlyos elem az a Környezet és energia operatív programon (Keop) belül hozzáférhető 35 milliárd forint is, amelyről a következő hetekben dönthetnek, ezt a Keop-forrást vízminőségre, vízbiztonságra lehetne költeni. Egészséges Balaton-termékek, gazdaság és innováció, közlekedés-, területfejlesztés, humán erőforrás – ezek is ugyanúgy stratégiai irányok a Balatonnál, mint az idegenforgalom. Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke ehhez annyit tett hozzá: mindenki azt reméli, hogy csupán a források átrendezése áll a háttérben. Ő nem tudja elképzelni, hogy a Balaton jövőjét meghatározó fejlesztések nem valósulnak meg.
A 2014–2020-as európai uniós ciklusban elvileg 95,5 milliárd forint juthat közlekedésre a Balatonnál. Ebben benne van a 710-es számú út, ami a leendő M8-as autópálya, a Balatonkenese és az M7-es közötti elmaradt három kilométeres szakasz megépítése, autópálya-csomópont és elektromos vasúti kör kiépítése, illetve központi forgalomirányítás a tó körül. Turisztikai fejlesztésre 26,7 milliárd forint juthat: egyebek között 3,5 milliárd kerékpárutak építésére, 2,5 milliárd borutak kialakítására. A gazdaság fejlesztésére 25,2 milliárd forint, ebből a balatoni cégek versenyképességére 6,2 milliárd. A Balaton vízminőségének javítására 59,2 milliárd forintot lehetne fordítani, mindez azonban most kérdésessé vált a Magyar Turisztikai Ügynökség beavatkozása miatt. Hiába tudatta az ügynökség, hogy a Balaton fejlesztésére szánt 300 milliárd forintot koncentráltan turizmusfejlesztésre, a turisztikai kormánybizottság koordinálása mellett kívánja elkölteni a kabinet, mindez senkit sem nyugtatott meg. A Magyar Turizmus Zrt. jogutódja azt ígéri: rövidesen áttekintik a turisztikai fejlesztéseket, pályázatokat, forrásokat, közbeszerzéseket.
