Túl a számokon

Világos ívet rajzolnak fel az elmúlt évek költségvetési céljai, melyek elérésével lépésről lépésre szélesednek azok a lehetőségek, amelyek egyre élhetőbbé teszik hazánkat.

Sokan boncolgatják majd a jövő évi költségvetést a következő napokban, megszámolják, hogy mire mennyi jut. Egy költségvetés mindig több, mint puszta számok halmaza. Kiolvasható belőle, hogy az adott kormány mit gondol az országról, milyen célok vezérlik, honnan hová akar eljutni. Varga Mihály a 2020-as tervezetet úgy nevezte el, hogy az a családok támogatásának költségvetése. Európában a nemzeti öss­ztermékhez képest jövőre is hazánk költi a legtöbbet a háztartások anyagi biztonságának megerősítésére, mintegy 2228 milliárd forintot. Érdemes néhány évet visszapillantani a korábbi költségvetésekre, mert ezek megmutatják, miként jutott el az ország abba a helyzetbe, hogy ilyen nagy arányú támogatás jusson a családoknak.

Az Orbán-kormánynak 2010-ben a válságkezeléssel kellett kezdenie, ami több évbe tellett. Kezdetben nem mindenki hitt a magyar gazdaságpolitikában, de aztán kezdtek beérni az eredmények. A többi között 2013-ra sikerült kiszabadítani az országot az unió túlzottdeficit-eljárása alól. A balliberális kormányok tehetségtelensége kilenc évig tartotta szégyenpadon az országot.

2014-ben már a rezsicsökkentés költségvetéséről lehetett szavazniuk a képviselőknek. Az akkori büdzsé azért kapta ezt a nevet, mert a pénzügyi stabilitás megteremtése mellett a családok terheinek csökkentése állt a középpontban. Az előző évtől kezdődően három lépésben 25 százalékkal faragta le a kormány az energia – a földgáz, a távhő és az áram – fogyasztói árát. Ez a politika folytatódott 2014-ben is, más területeken is nagyobb levegőhöz juthattak az állampolgárok. Bővítettek a családi kedvezményeken, de olyan lépésekre is lehetőség nyílt, mint a diákhitel-tartozások elengedése.

2015-ben a banki elszámoltatás költségvetése lépett hatályba. Összesen ezermilliárd forintos tehertől szabadultak meg az adósok, és csökkentek a havi törlesztőrészletek is. Majd 2016-ban jött az adócsökkentés büdzséje, amikor tovább mérsékelték a személyi jövedelemadó kulcsát és egyes termékek esetében faragtak az áfán, valamint emeltek az adókedvezmények összegén. Varga Mihály a tervezet benyújtásakor azt mondta, hogy lezárult a válságkezelés, megvalósulhat a fordulat. A kiemelt cél a családok jövedelmi helyzetének további erősítése lett.

2017-ben érkezett meg a gyarapodás és az otthonteremtés költségvetése. Az irány nem változott, ám újabb lehetőségek nyíltak meg. Meghirdették az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programját, amelyre több mint kétszázmilliárd forintot biztosítottak. Ennek része volt a csok, az államilag támogatott kedvezményes hitel, valamint az új lakások építését támogató áfacsökkentés. Ekkor nyílt mód először nyugdíjprémium fizetésére is, melynek feltételeit a jelentősebb növekedés és a kézben tartott államháztartás teremtette meg.

A 2018-as volt a munkából élők költségvetése, ami a gazdasági bővülésre és a mérséklődő közterhekre épült. Így jött el az idei év a biztonságos növekedés büdzséjével. Ez már tartalmazza a fedezetét a családvédelmi akcióterv több elemének, amely jövőre lesz teljes.

Világos ívet rajzolnak fel az elmúlt évek költségvetési céljai, melyek elérésével lépésről lépésre szélesednek azok a lehetőségek, amelyek egyre élhetőbbé teszik hazánkat. Ezeket az eredményeket kell megőrizni a várhatóan romló külpiaci környezetben a következő évben. A családok támogatása mellett ez a legfontosabb feladat 2020-ban, ezért született meg a gazdaságvédelmi akcióterv is. Az elmúlt évek teljesítményének dicsérete, hogy van mit félteni.