A szivárványszínű balliberális világszemlélet képviselői azonban nem az eszmecsere szándékával léptek be az utóbbi években az Európai Tanács és az Európai Parlament üléstermeibe, hanem azzal a céllal, hogy frontális támadást intézzenek azok ellen, akik nem hisznek az ő igazukban.
Az általuk vélt igazság márpedig az, hogy jó nekünk a globalizáció, az Európai Egyesült Államok eszméje, az Európai Unió külső határainak a lebontása, az azonos nemű párok örökbefogadási joga, több évszázados keresztény hagyományainknak a sutba dobása, s nem árt, ha az amerikai fekete tüntetőkkel szolidaritást vállalva olykor-olykor mi magunk is letérdelünk.
Úgy tűnik azonban, hogy a józan ész felülkerekedett a brüsszeli tárgyalásokon. A jogállamisági mechanizmus ugyan fenyegetés marad, de egyelőre nem vált realitássá. A koronavírus-válság nyomán keletkezett újabb gazdasági válság idején a tagállamok is belátták, hogy nem a felesleges politikai csatározásoknak van most itt az ideje, hanem a felelős politizálásnak, a válság leküzdésére irányuló közös erőfeszítéseknek.
Magyarországot belerángatták egy olyan közös uniós hitelfelvételbe, amelyre az erős – a járványt is túlélni látszó – gazdaságnak egyáltalán nem volt szüksége. Erre Orbán Viktor is többször felhívta a figyelmet, amikor arról beszélt, hogy Magyarországnak nem kell hitel, s az sem megoldás, hogy a szegényebb országok finanszírozzák a bajba jutott gazdagokat. A megállapodás érdekében azonban kompromisszumokra van szükség. Ez történt most Brüsszelben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!