„A charta megvalósításának célja az elismerő munkakörnyezet megteremtése kortól, etnikai háttértől, nemzetiségtől, nemtől, nemi identitástól, fizikai és szellemi képességektől, vallástól, világnézettől, szexuális irányultságtól és társadalmi háttértől függetlenül.” A lényeget tekintve ez áll a német sokszínűségi chartában, amelyhez számos németországi vállalat mellett a Német Labdarúgó-szövetség és öt – tehát nem az összes – első osztályú német futballklub, köztük a Hertha BSC is csatlakozott. Az ehhez hasonló kiáltványokról napjainkban pontosan tudhatjuk, hogy a célként kitűzött sokszínű függetlenség egyenlő a konzervatív, nemzeti alapon nyugvó álláspont teljes tagadásával, sőt kirekesztésével. Ám egészen más az intellektuális megbotránkozás, a kettős mérce már-már mintává emelt elvtelensége felett való búslakodás, mint a döbbenetes szembesülés ennek gyakorlati mechanizmusával.

Kiderült, milyen sok normális, felelősen gondolkodó ember él a fővárosban
Ez a pár száz fő, aki a pride-nak nevezett provokatív melegreklámparti betiltása ürügyén csinálta a dedós fesztivált, tényleg csak elenyésző kisebbsége a népességnek.