Utólag világos, hogy első parlamenti felszólalása, amely a párbeszéd farizeus örve alatt az összes jobboldal-, illetve kormányellenes, elcsépelt gyűlölködési közhelyet felvonultatta, valójában egyfajta kampánybeszéd volt a Momentum elnöki székéért vívott vetélkedésben. Már akkor okkal jegyezhettük meg, hogy még ma is ritkaságszámba megy a baloldal köreiben, amikor valaki ennyire nélkülöz hozzászólásában mindennemű konkrétumot.

Ezeknél előny az önálló gondolat hiánya? – teheti fel a kérdést a jámbor olvasó. Jelentjük, igen! Gelencsér csak egy szimptóma abban a balos törekvésben, hogy a sematikus sablonokkal operáló emberek kerüljenek pozícióba. Az ilyen kezes, kiszolgáltatott, feletteseitől függő politikusokkal ugyanis nincs macera. Kiváló végrehajtók, a legkisebb skrupulus nélkül képesek a tényeket kiiktatva, tetszés szerinti ideig és formában gyűlölködni – természetesen az emberi jogok és más magasztos, csak papíron követett jelszavak nevében.

A Momentum amúgy is unikum a maga nemében. Olyan fiatalosan, rapidul akarnak mindent csinálni, hogy még a saját megroggyantásukat is siettetik. Azért az tényleg szép teljesítmény, hogy egy párt nem túl sokkal a megalakulása után már az önfelszámolással folytatja. Nagy elődjüknek, az SZDSZ-nek jó pár országrohasztási igyekezetben eltöltött esztendő kellett, míg ebbe a végső stádiumba el tudott jutni. Ebből is látszik, hogy a Momentum az a tanítvány, amely messze meghaladja mesterét. Ahogy egy másik, önmagát már régebben felszámoló párt, az MDF még megszűnése előtt JESZ-re változtatta a nevét, a Momentum is felvehetné stílszerűen a NO pártnevet. Ha már az olimpia megfúrása után minden fejlesztésre, fejlődésre nemet mondanak, az új elnevezésben logikusan saját maguk felszámolásának ígérete is benne foglaltatna. Úgy látszik, a forradalom felfalja saját gyermekeit mondás a francia forradalom óta továbbfejlődött, és a forradalmárok immár egymást és saját magukat falják föl.

Borítókép: Gelencsér Ferenc (Fotó: Facebook)