„Természetesen lehet éhségsztrájkolni, de előbb-utóbb megéhezik az ember.” Állítólag ezt Woody Allen mondta. Vagy így van, vagy sem, egy biztos: a megállapítás tűpontos.

Június 3-án az Európai Unió tanácsa megszavazta a hatodik, az orosz kőolaj behozatalát tiltó szankciós csomagot. Június 9-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy az olajembargó nagy előrelépés, azonban most a gázt kell célba venni. Mindennek az lett a következménye, hogy a gáz ára felszökött a csillagos égbe. A köldökzsinórt sikerült elvágni, most már csak azt kell megoldani, hogy ne haljunk éhen.

Egy kollégám most jött haza a horvátországi nyaralásából. A szomszédos országban literenként 1050 forintért tankolt. Eközben Spanyolországban bevezették, hogy nyáron nem lehet 27 Celsius-foknál hidegebbre hűteni, télen pedig 19 Celsius-foknál melegebbre fűteni a közigazgatási épületeket, a kereskedelmi, zárt vendéglátó és kulturális tereket, vasút- és buszállomásokat. A németországi Hannover vezetése pedig úgy döntött, hogy a középületekben, az uszodákban, a sportcsarnokokban és az edzőtermekben a továbbiakban csak hideg víz folyhat a csapokból. Az energiatakarékosság érdekében a köztereken lévő szökőkutakat is kikapcsolják, a nagyobb épületeken – mint például a városháza vagy a múzeumok – pedig nem lesz éjszakai kivilágítás.

A Bild am Sonntag című német lapban Klaus Müller, az áram-, gáz-, távközlési, posta- és vasúti piacokat felügyelő kormányzati szabályozó hatóság vezetője figyelmeztetett: a földgázkészletek nem elegendők arra, hogy orosz gáz nélkül átvészeljék a telet. Olaf Scholz német kancellár ennek fényében maga is felvetette annak a lehetőségét, hogy hosszabbítsák meg az idei bezárásra ítélt utolsó három német atomerőmű élettartamát. A hírek szerint válsághelyzetben a német Zöldek is belemennének ebbe. Azt most hagyjuk, hogy a szénerőművek újraindítása még ennyi problémát sem okozott a klímaharcosoknak.