időjárás 24°C Huba 2022. augusztus 19.
logo

Szövetségesek

Kottász Zoltán
2022.08.04. 06:00 2022.08.04. 10:07
Szövetségesek

Donald Trumpról köztudott, hogy nem válogatja meg szavait, nem az a tipikus diplomataalkat. Amikor George W. Bush elnökségétől búcsúzott el az Egyesült Államok, az amerikaiak valószínűleg nem gondolták volna, hogy hamarosan lesz még egy vezetőjük, aki spontán nyilatkozataival kerül majd a címlapokra. A lesajnált Bush-sal szemben azonban – aki mögött ott állt a republikánus párti establishment Dick Cheney-től kezdve Donald Rumsfeldig – Trumpot elszabadult hajóágyúnak, életveszélyes kaszkadőrnek titulálták, aki elől el kell rejteni az amerikai atomarzenált működésbe hozó kódokat, mert manővereivel az egész világot elpusztítja. A Kim Dzsong Unnal folytatott nyilatkozatháború során például olyan „tűzzel és haraggal” fenyegette meg észak-koreai riválisát, a „rakétaembert”, amilyet még nem látott a világ. A világ végül – szerencsére – nem pusztult el, az Egyesült Államok sem vált fasiszta diktatúrává, ahogyan újabb polgárháború sem tört ki. Pedig sokan megjósolták. Sőt, Trump és Kim még ki is békültek egymással.

2021. január 20. óta már Joe Bidennek hívják az új amerikai elnököt. Ő – az üzleti életből érkezett Trumppal ellentétben – az establishment embere, Amerika „elfogadható” arca, akinek megválasztását megkönnyebbüléssel fogadta Európa nagy része. Nem trágárkodik, nem tesz ízléstelen megjegyzéseket, csak elbóbiskol, amikor azt hiszi, senki sem figyeli. Ám mindössze egy évnek kellett eltelnie, és a messiásként várt establishment megállíthatatlan gőzerővel finanszírozza Európa egyik legborzasztóbb háborúját.

„Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok” – mondta második kormányzati ciklusa kezdetén Orbán Viktor. Ugyanezt mondhatná Donald Trump is, az utóbbi évtizedek egyetlen amerikai elnöke, aki a dollármilliárdokba kerülő, külföldön vívott, értelmetlen amerikai háborúk befejezésére törekedett. Miközben mindenki tőle rettegett, éppenséggel utódja, a gyámoltalan, aluszékony bácsi indította be az amerikai hadigépezetet. Egy olyan országban, amelybe Biden politikailag és üzletileg is túlságosan sokat invesztált ahhoz, hogy magára hagyja.

Szó se róla, az Ukrajna elleni orosz agressziót mindenki elítéli, de több mint öt hónappal a háború kezdete után Washingtonban még mindig a harci dobokat verik, a békemegállapodás lehetősége elillant. „A háborús infláció és a háborús gazdasági válság egyetlen ellenszere a béke. Békét viszont csak erős vezetők tudnak teremteni, ezért nekünk itt, Ukrajna szomszédságában az az érdekünk, hogy az Egyesült Államok erős legyen” – ismételte meg álláspontját Orbán Viktor, miután kedden Donald Trumppal tárgyalt New Jersey-ben.

Ez volt a második személyes találkozójuk, s minden bizonnyal nem az utolsó. A magyar miniszterelnököt és a volt amerikai elnököt ugyanis nem csak a béke iránti vágyuk köti össze. Annál sokkal több. A nyugat-európai jobbközép pártokból kiveszett patrióta, konzervatív szemléletet Európában a legmarkánsabban ma a magyar kormány testesíti meg („Nekünk Magyarország az első”), a tenger túloldalán pedig a Trump-jelenség hatására átalakult Republikánus Párt („Make America Great Again”). A genderideológiát erőltető, az illegális migrációt ösztönző és kultúrharcot gerjesztő radikális baloldallal szemben a nemzeti érdekeket előtérbe helyező politikai erők tudnak valódi alternatívát nyújtani. Ehhez pedig partnerek, szövetségesek kellenek. Magyarország szempontjából nem baj, ha ez a szövetséges nem egy diplomata­alkat, de tízmilliók támogatásával a háta mögött képes kompetensen elvezetni a világ leghatalmasabb országát.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump találkozója a korábbi amerikai elnök New Jersey állambeli bedminsteri birtokán 2022. augusztus 2-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.