Franciaország: a tiltakozók nem akarnak engedni a 62-ből

A nyugdíjrendszer átalakítása évtizedek óta feszültséget kiváltó téma Franciaországban, nem véletlen, hogy százezrek vonultak utcára, s követelik hangosan a nyugdíjkorhatár megemelésének visszavonását. A francia politikai vita egy része a költségvetési egyensúlyra fókuszál, az ellenzék szerint adóemelésekkel is orvosolható a probléma, de az európai tendenciák azt mutatják, itt egy mélyebb, hosszan tartó válsággal szemben kell berendezkednie az öreg kontinensnek.

Nantes, 2023. március 23. A nyugdíjreform ellen tüntetők esernyővel védekeznek a könnygáz ellen, amint összecsapnak a rohamrendőrökkel a nyugat-franciaországi Nantes-ban a francia szakszervezetek által meghirdetett egynapos országos sztrájk alatt, 2023. március 23-án. Emmanuel Macron elnök széles körű felháborodást váltott ki azzal, hogy parlamenti szavazás nélkül készül hatályba léptetni a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelését előirányzó törvényt. MTI/AP/Jeremias Gonzalez Fotó: Jeremias Gonzalez

Ahány ház, annyi szokás. Ahány ország, annyi nyugdíjrendszer létezik, de egyvalami biztos: az Európát sújtó demográfiai válság következményeként a legtöbb kormány kénytelen valamilyen formában átalakítani nyugdíjrendszerét. Minél hosszabb ideig élnek az emberek, minél kevesebb gyermek születik, s minél kevesebb az aktív munkavállaló, annál nehezebb a nyugdíjasok eltartása.

A probléma most azért annyira szembeötlő, mert Franciaországban hónapok óta tartó sztrájkok és tüntetések jelzik a társadalom felháborodását a nemrég elfogadott nyugdíjreform miatt. Bár a franciák nagy része hevesen ellenzi a nyugdíjkorhatár megemelését – ezt a felmérések is alátámasztják –, Emmanuel Macron államfő a parlament jóváhagyása nélkül áterőltette a törvénykezést. „A rövid távú felmérések és az ország általános érdeke közül én az ország általános érdekét választom” – hangsúlyozta Emmanuel Macron. „Nem kockáztathatjuk a nyugdíjaink jövőjét, erre a reformra szükség van” – érvelt Élisabeth Borne miniszterelnök is a reform mellett.

Az évtizedek alatt sokszor átalakított nyugdíjrendszer legújabb reformja 62-ről 64 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, a teljes összegű nyugdíjért pedig 42 helyett 43 éves szolgálati időt ír elő – az adózás utáni átlagnyugdíj havi 1400 euró (540 ezer forint) Franciaországban. A kormány szerint a korhatáremeléssel elkerülhetők az olyan népszerűtlen intézkedések, mint a járulék- vagy adóemelés.

– A nyugdíjrendszer helyzete összefügg a költségvetési egyensúllyal. Most úgy tűnik, egyensúlyban van a nyugdíjkassza, viszont a következő években nőni fog a hiány. Arról megy a vita, hogy ez mikor fog bekövetkezni, milyen mértékű, s erre tekintettel mennyire sürgős most a reform. Macronék nyilván a pesszimista forgatókönyvekből indultak ki – mondta lapunknak Soós Eszter Petronella, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa, Franciaország-szakértő. Mint magyarázta, az államadósság 2021-ben a GDP 112,5 százaléka volt, a költségvetési hiány 6,5 százalék, s az európai uniós követelmények szerinti három százalékot csak 2027-ben fogja elérni. – Macronék azzal számolnak tehát, hogy ha a piac negatívan reagál a francia gazdasági folyamatokra, akkor beszűkül a költségvetés mozgástere arra vonatkozóan, hogy dotálja a nyugdíjkasszát, márpedig van egy szabály, hogy a közszférában az állam pluszpénzeket fizet be a stabilitás érdekében – hangsúlyozta a szakértő.

Tüntető Toulouse belvárosában március 23-án. Fotó: AFP/Charly Triballeau

– Költségvetési szempontból nem volt szükség erre a döntésre. Nincs hiány, s nem is lesz. Ezt emberek milliói látják, s nem értik, miért kellene meghozniuk azt az áldozatot, hogy további két évet dolgoznak. Igazat adok nekik – hangoztatta Jean-Luc Mélenchon, a legerősebb baloldali párt, az Engedetlen Franciaország vezetője. Nem csupán a nyugdíjreform, de a parlament megkerülése is felháborította a francia ellenzéket. – Franciaország nem kormányozhatatlan ország, csupán egy olyan ország, amelyet úgy kormányoznak, hogy az akaratáról nem vesznek tudomást. Negyven évig például azt akarta az ország, hogy állítsák meg a tömeges bevándorlást, ehelyett negyven év alatt felgyorsították azt – közölte Marine Le Pen volt államfőjelölt, a jobboldali Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője.

– Az ellenzék azt mondja, hogy nem a nyugdíjkorhatár emelése lett volna az egyetlen megoldás. Van egy olyan javaslat, hogy adó- és járulékemeléssel kellene megoldani ezt a problémát, s fizessenek elsősorban a jól keresők. Macronék azonban már az elején leszögezték, hogy erre nem hajlandók, nyilván versenyképességi okokból, illetve abból a megfontolásból, hogy a szavazóbázisuk sem örült volna neki – véli Soós Eszter Petronella. A szakértő a 2018 novemberében elkezdődött sárga mellényes tüntetésekre emlékeztetve közölte: nehéz adóemelésről beszélni abban az országban, ahol a 6,5 centes benzináremelés is hat hónapig tartó tüntetéssorozatot váltott ki.

A francia nyugdíjkorhatár az egyik legalacsonyabb Európában. Németországban például 2024-től 67 évre emelik, a nyugdíjba vonulást pedig 45 év munkában töltött időhöz kötik – írja a Deutsche Welle a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adataira hivatkozva. Franciaországban ráadásul magas a várható élettartam is, ami azt jelenti, hogy a francia férfiak átlagosan 23,5 évet töltenek nyugdíjban – az OECD-tagországok közül csak Luxemburgban magasabb ez a szám –, a nők pedig 27,1 évet – őket csak a görög és spanyol nők múlják felül. Abban a tekintetben is az élbolyba tartoznak a franciák, hogy az egykori bérük 74,4 százalékát kapják meg nyugdíjként, ami 14 százalékponttal magasabb az OECD-átlagnál. Ismét csak összehasonlításképpen: Németországban ez az arány 52,9 százalék. Mindez azt is jelenti, hogy a francia állam az ország GDP-jének 15,9 százalékát költötte időskori juttatásokra 2020-ban, ami Európában a harmadik legmagasabb érték – olvasható az Oeconomus Alapítvány elemzésében.

Tüntetők Párizs belvárosában március 23-án. Fotó: AFP/Thomas Samson

Az európai nyugdíjkorhatárok a török és ukrán hatvan évtől a norvég és izlandi 67 évig terjednek. A 2020-as adatok alapján az Európai Unióban Franciaországban, Olaszországban és Görögországban volt a legalacsonyabb a korhatár, mindössze 62 év. Szlovákia kivételével a visegrádi csoport országaiban a 65 éves korhatár van érvényben. Az EU-ban az átlagos nyugellátásba vonulási korhatár a férfiak esetében 64,3 év, a nőknél pedig 63,5.

A nyugdíjkorhatár megemelése bevett eljárás Európában, szinte minden állam tett erre irányuló intézkedéseket az elmúlt években, miközben a munkában eltöltött évek elvárt száma országról országra változik. Van olyan állam – Dánia, Izland –, ahol már most 67 év a nyugdíjba vonulás korhatára, de ezt, illetve ennél magasabb számot tűzött ki maga elé a következő években többek között Belgium, Hollandia, Németország és Svédország. Mindeközben Ausztriában, Bulgáriában vagy éppen Horvátországban a férfiak szintjéhez (65 év) igazítják a nők nyugdíjkorhatárát. Az OECD a 2060-as évre vonatkozó prognózist is készített a jövőbeli nyugdíjkorhatárokról. Az Oeconomus Alapítvány által idézett tanulmány szerint a következő négy évtizedben két évvel fog emelkedni az átlagos nyugdíjkorhatár, 74 évvel Dániában lesz a legmagasabb, 62 évvel pedig Szlovéniában és Luxemburgban a legalacsonyabb.

Éppen a napokban adta ki vészjósló jelentését a spanyol jegybank is, figyelmeztetve: a 13 százalékos munkanélküliségi ráta mellett fenntarthatatlan a spanyol nyugdíjrendszer. Olaszország és Görögország után itt a legmagasabb a nyugdíjaknak az átlagkeresetekhez viszonyított aránya. Spanyolország GDP-je 12,7 százalékát költi nyugdíjakra, ami magasabb, mint az EU-átlag 10,4 százalék. Görögország és Olaszország áll az első két helyen: a két mediterrán országban az időskori juttatásokra a GDP 17,8 és 17,6 százalékát költötték – derül ki az Oeconomus Alapítvány elemzéséből. Hazánk esetén a mutatószám értéke 7,5 százalékos, s Írországban a legalacsonyabb, mindössze ötszázalékos.

Borítókép: A nyugdíjreform ellen tüntetők esernyővel védekeznek a könnygáz ellen, amint összecsapnak a rohamrendőrökkel a nyugat-franciaországi Nantes-ban 2023. március 23-án (Fotó: MTI/AP/Jeremias Gonzalez)