Mára az MSZMP-utódpárt MSZP eljutott abba a stádiumba, amikor mérlegelni kell egy-egy róluk szóló hír kapcsán, van-e még akkora súlyuk, hogy érdemes lenne bármit is szóvá tenni velük kapcsolatban. Így az a hír sem futott be túl nagy pályát a hazai sajtóban, hogy Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök újfent bírálni merészelte a magasságos DK-s atyaistent, Gyurcsány Ferencet. A szocialista politikus akként igyekezett keménykedni a bukott miniszterelnökkel, hogy kijelentette: rombolást hajt végre a DK az ellenzéki oldalon azzal, hogy hónapok óta bekebelezi más baloldali pártok kulcsembereit.
A társelnöknő úgy véli: ha a Demokratikus Koalíció így folytatja, nem lesz kormányváltás. Igazság szerint Kunhalmi Ágnes minden szavával egyet is lehet érteni, mert akinek minimális politikai érzéke van, az látja ezeket a folyamatokat. Abban is igaza van, hogy így nem lesz és nem is lehet kormányváltás. Mindebből következően azzal a vélekedésével viszont már nem értünk egyet, hogy Gyurcsányék politikája nem vezet sehová. Hisz ő is utalt rá: vezet az bizony, mégpedig a baloldal további amortizálódásához és így a kormány megerősítéséhez. Igaz ugyan, hogy papíron éppen az ellenkezője, a polgári kabinet mindenáron való megbuktatása lenne a baloldal célja, de sebaj: az ország lakosságának jelentős többsége örül neki, hogy csak a jobbközép kormány megerősítésére futja a tehetségükből.
Ezek után már csak az vár megválaszolásra: ha ilyen pofonegyszerű evidenciákkal állunk szemben, miért nem ennek megfelelően próbálnak politizálni a szivárvány színeiben pompázó baloldalon? Miért nem látja be a sikereket kizárólag saját népe megveretésében és a baloldal legatyásításában elérő Gyurcsány, hogy más pártok szétzüllesztésével nem lesz a DK sokkal erősebb? És mi az a vonzerő, ami a liberálbaloldali morzsalékpártok többnyire nímandgyanús kádereit az új kommunista utódpárt, a DK karjaiba hajtja?
A válasz kevésbé bonyolult, mint első pillanatban gondolnánk: a pénz beszél, kutya ugat törvényszerűsége itt is érvényesül. Szegény, még megmaradt baloldali választók azt hiszik, hogy az ő kegyeikért történik minden. Holott hol van már a tavalyi hó! A választók le vannak érdekelve, az ő édesgetésüket felváltotta a külföldi szponzorok teljes körű, maximális kiszolgálása. Amíg a zsoldot vagy baksist Amerikából kapják a baloldalon, nagy ívben tesznek arra, mit szólnak mindehhez a választóik. A dollárbaloldalon bőséges dolláresőben reménykednek, nem a választóik hűségében. Márpedig úgy gondolják a karrieréhes balos politikusok, hogy ezt a pénzbőséget csakis a DK-karámban kaphatják meg. A bukott miniszterelnök ugyanis felismerte, hogy az amerikai globalista támogatók csakis a radikális jobboldalellenességet honorálják. És mára Brüsszelben és Washingtonban is pontosan tudhatják: a legtöbb baloldali szélsőséget tőle kapják. Gyurcsány, Dobrev és a DK képviseli ugyanis azt az újrákosizmust, amit az amerikai Demokrata Párt és az általuk pénzelt elit nyugaton éppen bevezetni készül.
