Bátor , Ákos 2024. február 27.
logo

Rend vagy rettegés

Haraszti Gyula
2023.11.22. 04:59
Rend vagy rettegés

A labdarúgó Európa-bajnokság, ahogyan azt a magyar válogatott mérkőzései kapcsán is megtapasztalhattuk, igazi, szívszorító ünnep. Ezt gyalázta meg hatalmas megdöbbenést keltve az a két gyáva, terrorista gazember, aki a nyílt utcán, Brüsszel központjában lelőtt két svéd szurkolót nem sokkal a Belgium–Svédország Európa-bajnoki selejtező kezdete előtt. A mérkőzést félbe kellett szakítani, a világ gyászba borult.
Az eset miatt a legmagasabb szintre emelték a terrorriadót Brüsszelben, de ezzel is elkéstek, mint sok mindennel. Kiderült ugyanis, hogy a gyilkosok tunéziai bevándorlók voltak, és az egyikük az akció előtt még videóüzenetet is hagyott hátra, amelyben büszkén adta hírül, hogy az Iszlám Állam nevében követi el a bestiális merényletet. 

De nemcsak ez az információ volt kevés a belga elhárításnak, hanem az is, hogy az elkövetők egyike már 2011-ben megszökött egy tunéziai börtönből, ahová azért került, mert 26 évre ítélték el (!), többek között gyilkossági kísérletek miatt.

Élhetünk azonban a gyanúperrel, hogy nemcsak ez lehetett a számláján, hiszen 26 évet még Tunéziában sem rónak ki senkire „csekélységekért”.
A lövöldöző Abdesalam Lassoud úgy került az unió területére, hogy migránsként menekültstátusért folyamodott több államban, Norvégiá­ban, Svédországban, Olaszországban, illetve Belgiumban, de mindenhol elutasították. A férfi tehát évekig szabadon flangált Európa nyugati felén úgy, hogy senkinek sem tűnt fel, mekkora kockázatot jelent, csak 2021-ben adtak ki ellene kitoloncolási végzést, miközben maga Tunézia is jelezte a kiadatási kérelmét. És ezzel még nem ért véget a brüsszeli tragikomédia, a belga hatóságok ugyanis tologatni kezdték az ügyében az aktákat, sőt el is tüntették azokat valahol egy fiók mélyén.

A belga ügyészség vezetője a merénylet után azzal védekezett, hogy az iratok azért vesztek el a süllyesztőben, mert munkaerőhiány van náluk. A helyzetet súlyosbítja, hogy a gázai háború miatt jelenleg is tömegtüntetéseket tartanak Európa-szerte, amelyeken antiszemita jelszavakat ordítanak a palesztinpárti résztvevők, köztük vélhetően jó néhány Abdesalam Lassoud-féle figurával. Ezt pedig Nyugat-Európa birkaként tűri, nehogy tiltakozni kezdjenek a balliberálisok meg az úgynevezett „jogvédő civilek”.
De mi is a tanulság nekünk mindezekből? 

Egyrészt világosan látszik, hogy Brüsszelnek a jogállamisági jelentéseket saját magánál kellene kezdenie, előbb a saját háza táján kéne söprögetnie, ha az államigazgatás súlyos problémáit kéri számon, nem pedig nálunk. 

De ami ennél sokkal fontosabb, a megváltozott biztonsági körülményekhez nekünk is alkalmazkodnunk kell, bármennyire is jól működik a hazai elhárítás. Belegondolni is szörnyű, mi lett volna például, ha nálunk történik olyan eset a fővárosban, mint Brüsszelben, mondjuk a dicsőséges Magyarország–Montenegró mérkőzés előtt. Ezért is nyújtotta be a parlamentnek a kormányoldal az idegenrendészeti törvény szigorításáról szóló javaslatát, amely szerint 

azonnali hatállyal kitoloncolhatják majd azokat, akiknél a legapróbb jele felmerül annak, hogy nem képesek betartani a törvényeinket.

 Ahogyan többek között ezért is küzdünk az ellen, hogy migránsgettókat telepítsenek hozzánk. Az persze előre borítékolható, hogy a Soros-szervezetek nyomására ismét támadni fogják ezt a törvénymódosítást is, hogy továbbra se kelljen kifizetni a nekünk járó uniós forrásokat. Ennek a zsarolásnak azonban nem engedhetünk, különben mi is úgy járunk, mint Nyugat-Európa nagyvárosainak lakói. Az utcára sem tehetjük majd ki a lábunkat anélkül az adventi időszakban, hogy ne fogna el bennünket valahol mélyen a rettegés.
 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.