Gémes Szilviáról azt sem tudta eddig a magyar közember, hogy a világon van. A tájékozottabbak hallották esetleg, hogy van egy ilyen Tisza párti fővárosi képviselő, ám miután semmilyen kommunikációs életjelet nem adott magáról, létezése pusztán statisztikai tény volt, s a Brüsszelből vezérelt ügynökkommandó közgyűlési frakciójának részét képezte. Ez a kissé háttérbe szorított helyzet most alapvetően változott, mivel nevezett városanyáról lapunk világgá röpítette azt a nem elhanyagolható körülményt, hogy egy nyolcmillió forintos Rolex órával szerénykedik a Városháza üléstermében. Ez egy csapásra véget vethet annak, hogy az asszonyka méltatlanul elhanyagolt statisztaszerepre legyen kárhoztatva a közvélemény előtt.
Szintén valószínűbbé teszi az előlépését az ismeretlenség homályából az a tény, hogy vagyonbevallásában apró feledékenységből vagy a NER-rel szembeni dac, az Orbán-kormány túlhatalmának kompenzációjaképpen nem tüntette fel a luxusidőjelző csekélységet.
A toleranciára kevésbé hajlamosak között bizonyára vannak, akik ezt a mulasztást súlyos vétségnek, sőt törvényszegésnek tartják. Ám ezek a túl szigorú egyének figyelmen kívül hagyják, hogy a jogállamiság liberálbalos megszállottjai szerint egészen más törvények, jogszabályok vonatkoznak a nem baloldali, főként konzervatív politikusokra, polgárokra, mint azokra, akik a globalizmus, az antinacionalizmus szent ügyét igyekeznek győzelemre juttatni. Márpedig a Tisza Párt minden egyes politikusa, élükön bölcs vezérükkel, az önjelölt nemzetvezetővel éppen ebben a kivételezett státusban van, amióta a brüsszeli Európa-rohasztó erőkhöz leszerződtek.
Lám, mit tesz egy elsumákolt vagyontárgy! Megdobja az ismertséget. Nem szükségeltetett hozzá a magyarok életszínvonal-romlásán örvendeznie, mint Kollár Kingának, és még csak követelnie sem kellett a nekünk járó uniós pénzek megvonását és a további drákói retorziókat, mint a Tarr Zoltán névre hallgató másik párttársának az Európai Parlamentben.
Egy drága eltitkolt óra tehát nem csupán öltöztet, hanem meghozza az áttörést. Azzal is büszkélkedhet, hogy bár retorikai képességeit még nem csillogtatta a Fővárosi Közgyűlésben az alig beszélő, hallgatag Tisza párti képviselőkhöz hasonlóan, legalább bejár az ülésekre.
Nem úgy, mint minden tiszások cárja, akinek újabban már papírja is van róla, hogy ő a leglustább EP-képviselő. S ezt a címet nem holmi itthoni felmérés, hanem az Európai Parlament hivatalos kimutatása, nyilvánosan elérhető adatai alapján érdemelte ki.
Nem akarunk vészmadárkodni, de Gémes elvtársnő és Péter cár kommunikációs sikereit beárnyékolja, hogy mindezeket a számukra örömteli fejleményeket a balos média irigységből, túlzott szerénykedésből vagy ki tudja, milyen más hóbortos okból mind egy szálig elhallgatja. A hazaárulásra, dologkerülésre, rongyrázásra, urizálásra és törvénykerülésre pozitívan reagáló állampolgárok ily módon elesnek attól, hogy újabb jó pontokat tudjanak kedvenceik neve mellé a képzeletbeli dicsőségtáblájukra elhelyezni.
De sebaj, majd mi pótoljuk a mulasztást. Így megírjuk:
információink szerint a Tisza Pártnál nemcsak az lesz a fő vezetői kiválasztási szempont, hogy valaki milyen aktív a digitális térben. Azt csiripelik a verebek, hogy a törvények semmibevétele, a hamis vagyonbevallási nyilatkozatok leadása vagy a Ruszin-Szendi Romulusz-féle luxuskövető magatartás éppúgy nagy súllyal esik a latba.
Sőt, hogy idomuljanak a legfőbb vezéri dealhez, a képviselői munka szabotálása, a bennfentes kereskedés gyanúja, mások telefonjának bátor eltulajdonítása is elvárás lehet a magasabb pártposztokhoz.
