Mindehhez képest Washingtonból egy veterán amerikai külügyesek részéről is pehelysúlyúnak tartott küldöttet menesztettek a Közel-Keletre. Amerikából jött, mestersége címere a diplomatatáska, de kérdés, mit ér el vele. A Biden-gépezet egy új izraeli nagykövet jelöléséig sem jutott el, és az egész apparátus általában is lassan áll fel. A jelöléseket jóváhagyó demokrata többségű szenátus még februárban is a Fehér Házból már kiköltözött Trump csuklóztatásával volt elfoglalva. Nincs meg az a bizalmi szint Biden és Netanjahu között, ami Trump és utóbbi között megvolt. Lehet, hogy soha nem is lesz. Mindenesetre a mostani az első olyan világpolitikai konfliktus, amelyben a Biden-adminisztráció megmutathatná, tenni is tud, nemcsak az észt osztani. És annak is a tesztje, hogy nem volt-e hiba az amerikai külpolitika fókuszából hátrébb sorolni a Közel-Keletet, miközben a kiújult viszálynak és a júniusi iráni elnökválasztásnak is beláthatatlanok a következményei. „A gyors döntéshozatal nem Biden úr stílusa” – írja a baráti The New York Times egy szkeptikus fehér házi riportban.
Ha valaki erre csak legyint – sosem volt béke az olajfák alatt! –, az ne tegye. A viszály már a spájzban van, pontosabban a Mariahilferstrassén, ahonnan anno a Gorenjét hoztuk. Bécs ismert utcájáról a minap eltanácsolták (!) a zsidókat, hogy ne legyenek az Izrael- és zsidóellenes tüntetésen a bevándorlók céltáblái. Német és francia városokban is rossz a helyzet. A globalizált világ házhoz hozta a Közel-Keletet.
A borítóképen: Joe Biden a washingtoni Fehér Ház Roosevelt-termében 2021. május 13-án.
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!