Egy szál cigaretta: 30 ezer forint?

November 1-jén életbe lép a nemdohányzók védelméről szóló törvény. Hétfőre a munkahelyi vezetőknek ki kell jelölniük önálló vagy elkülönített dohányzóhelyiségeket és a füstölgőknek kötelességük lesz tartani magukat az előírásokhoz. Komoly változásoknak néznek elébe az intézmények, de még a szórakozóhelyek is – elvileg. Arról ugyanis megoszlanak a vélemények, mennyire tartható be a törvény a gyakorlatban.A munkahelyeken a törvény értelmében többé nem ellenségeskedik a dohányosok és a füstmentesek tábora. Az egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális intézmények olyan helyiségeiben, amelyek nyitva állnak a lakosság előtt, tilos lesz a dohányzás. Az iskolák tanulók által látogatott helyiségei szintén füstmentesek lesznek. A helyi közforgalmú közlekedési eszközökön és a távolsági buszokon nem is jelölhető ki dohányzóhely, de még a MÁV-nak is csak akkor kell kötelezően dohányzó kocsikat kijelölnie, ha a menettávolság a 100 kilométert meghaladja. A jogszabály azokban a vendéglátóegységekben engedi meg a dohányzást, ahol nem, vagy csak kiegészítő jelleggel fogyasztható hideg- és melegkonyhai vagy cukrászati termék. A kamaszokat különösen érzékenyen érinti majd, hogy dohánytermék vásárlásakor esetleg a személyi igazolványát kéri az eladó: ha ugyanis nem lépte még át a nagykorúság határát – a 18. életévet –, a törvény értelmében nem juthat cigarettához. Közoktatási, egészségügyi, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben még nagykorú testvére sem siethet segítségére, ezekben az intézményekben ugyanis a forgalmazás is tilos lesz. A törvény megsértőit az Általános Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egészségvédelmi bírsággal sújthatja, amely legfeljebb 30 ezer forint lehet. A dohányzóhely kijelölésének, illetve a forgalmazással kapcsolatos tilalmak megszegése a munkáltatónak, kereskedőnek 50 ezertől kezdődően akár 100 ezer forintba is kerülhet. Az ÁNTSZ illetékes intézetei a dohányzással kapcsolatos ellenőrzési feladataikat éves munkatervük alapján, valamint kampányszerűen látják el. Hozzátette: az intézetek a jövő évi munkaterveiket a napokban állítják össze, s az ezekben szereplő kiemelt egységeknél a többi szempont mellett a nemdohányzók védelmében megszületett törvény végrehajtását is ellenőrizni fogják. Betartható-e? Radikális változást nem várhatunk, mivel a végrehajtás nagy része az intézményekre hárul, s vezetésüktől is függ, mennyire következetesen érvényesítik az előírásokat – nyilatkozta lapunknak Tringer László mentálhigiénés professzor. Mint kifejtette, az egészségügyi intézetekben sokszor nincsenek meg a dohányzásra kijelölt helyekre vonatkozó feltételek. Különös nehézséget okoz majd a törvény maradéktalan betartatása a pszichiátriai intézetekben, amelyeket nem lehet egy kaptafára venni más intézetekkel: pácienseik döntő többségükben erős dohányosok, s náluk jóval nehezebb a megkötések érvényesítése, mert nikotinfüggőségük is erősebb, mint az átlagemberé. Megszokás vagy rablánc A nikotinfüggőség ugyanis részint kémiai, részint pedig pszichológiai folyamatok során alakul ki: a nikotin az agy egyes információ-átviteli rendszereire hat (például a kolinerg rendszerekre). Ezek a rendszerek adaptálódnak a nikotin jelenlétéhez, vagyis megszokják az idegen anyag jelenlétét, s annak megfelelő ellensúlyozó mechanizmust indítanak be. Megvonás esetén ezek az ellensúlyozó mechanizmusok feladat nélkül,túlsúlyban maradnak az agyban, ez okozza azt a belső feszültséget, amitől a dohányosok a leszokás idején szenvednek. Ez a folyamat hasonló a kábítószerek esetében is, csak a nikotintól való kémiai függőség jóval hamarabb szűnik meg. A pszichológiai addikció (függőség) már veszélyesebb – mondja Tringer László. – Aki évek óta megszokta, hogy a reggeli kávéhoz cigarettára gyújt, az nehezen tud lemondani erről. Ezért nem vezethet sok eredményre az áremelés: minél erősebben hozzászokott valaki a füstölgő rudacskához, annál inkább másvalamiről mond le, csak hogy kifizethesse a magasabb árat a cigarettáért. Csökkentheti a dohányzás színvonalát is, olcsóbb cigarettára váltva, de a legrosszabb esetben a háború utáni csikkszedegetés is viszszatérhet annál a legszegényebb rétegnél, amely nem engedheti meg magának a drága füstölnivalót – véleményezte a professzor. Az egészség jogán Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület (ODE) mindenesetre reménykedik: ha már sikerült kiharcolni ezt a törvényt, talán a betartatása sem lesz lehetetlen. Ennek érdekében az egyesület társadalmi összefogásra hív fel mindenkit, akit ez a téma érint. A legrégebbi egészségvédő egyesület, amely egyébként október 12-én volt 12 éves, megalakulása óta követeli a törvényt. Illyésné Gyenise Erzsébet, az egyesület alapító főtitkára sérelmezi, hogy a dohányosok nem veszik figyelembe: az alkotmány biztosítja az egészséghez való jogot. Az elnök elmondása szerint az egyesület felvette az ellenőrzési jogú hatóságokkal a kapcsolatot, így például az ÁNTSZ-szel is, és nagy örömükre Molnár Ilona országos tiszti főorvos el is fogadta segítő szándékukat. Az ODE emberei külön odafigyelnek majd a törvény betartására, s ahol megszegését tapasztalják, jelentik majd az ÁNTSZ-nek. Az egyesület emellett plakátokkal, öntapadós címkékkel és a sajtón keresztül igyekszik a nagyközönség figyelmét is felhívni a törvény rendelkezéseire.