Innen érkezett Kapitány István: botrányok, rekordprofit és milliárdos lobbipénzek a Shellnél

Kapitány István, a Shell volt globális alelnöke Magyar Péter mellett vállalt szerepet, miközben korábban 37 éven át a multinacionális olajcég élvonalában dolgozott. A Shell a háború idején rendkívüli profitot ért el, és számos nemzetközi botrány is övezte működését. Kapitány ugyanakkor azt állítja, hogy soha nem látott bizonyítékot tudatos károkozásra, és a piac önszabályozásában hisz, miközben pártjával együtt az orosz energiahordozókról való teljes leválást támogatná.

Kapitány István, a Shell korábbi felsővezetője Magyar Péter mellett kapott szerepet, ami kritikusai szerint a multinacionális érdekek erősödését jelezheti a Tisza Párt körül. A Shell a háború idején jelentős extraprofitot ért el, főként az LNG-üzletágban, miközben működését több botrány is kísérte: afrikai ügyei, biztonsági hiányosságai és lobbitevékenysége egyaránt vitákat váltott ki. A vállalatról – amelyet a legszennyezőbb cégek között tartanak számon – az Ellenpont írt cikket.

Magyar Péter és Kapitány István (Forrás: Facebook)

Jelentős profitot hozott a háború a vállalatnak

A vállalat 2022 és 2024 között évente 5–20 milliárd dollárral magasabb profitot ért el a korábbi évekhez képest. Az orosz–ukrán háború idején különösen megugrott a nyeresége: 

2022-ben csaknem 40 milliárd dollárt könyvelt el, 2023-ban 28,3 milliárdot, 2024-ben pedig 23,7 milliárd dollár adózás utáni eredményt jelentett. 

A részvényárfolyam az invázió kezdete óta mintegy másfélszeresére emelkedett.

A profitnövekedés nemcsak az olajár-emelkedésből fakadt, hanem abból is, hogy a Shell az orosz gáz helyett saját LNG-szállításait erősítette világszerte. Az integrált gázüzletág 2022-ben – az Északi Áramlat felrobbantása évében – 22,2 milliárd euró nyereséget termelt az előző évi 8,1 milliárddal szemben.

A Shell 2022-ben csak 40 milliárd dollár nyereség volt

A Shell nemzetközi botránykrónikája

A Royal Dutch Shell ma is a hetedik a világ legszennyezőbb vállalatainak, az 1965 óta kibocsátott szén-dioxid alapján összeállított rangsorban. Működését számos botrány és visszaélés kísérte már a mostani háború előtt is. 

Az egyesült királyságbeli Ethical Consumer jelentése szerint a Shell 2022-ben és 2023-ban is a „legrosszabb vállalatnak” járó fődíjat kapta.

A Shellt súlyos vádak érték az 1990-es évek nigériai eseményei és a Niger-delta környezeti károsítása miatt. Az 1995-ben kivégzett „Ogoni Kilencek” – akik az olajkitermelés és a szennyezés ellen tiltakoztak – ügyében azt állították, hogy a vállalat tudott a hatóságok fellépéséről, sőt tanúk lefizetésével is összefüggésbe hozták. A Shell mindvégig tagadta a bűnrészességet, ám 2009-ben 15,5 millió dolláros peren kívüli egyezséget kötött több áldozat családjával.

Greenwashing („zöldre festés”): A brit reklámhatóság (ASA) 2023-ban betiltotta a Shell kampányát, mert miközben a reklámok az elektromos töltőhálózatot és a megújuló energiát hangsúlyozták, a beruházások túlnyomó része – egyes elemzések szerint 80-90 százaléka – továbbra is fosszilis energiahordozókkal volt kapcsolatos. A vállalatot azzal is vádolják, hogy a kutakon bevezetett „zöld” megoldások csupán elfedik: üzleti modellje továbbra is az olajkereskedelemre épül.

Halálesetek, rekordprofit és milliárdos lobbipénzek

A szakszervezetek – köztük az IndustriALL – számos olyan esetet rögzítettek, amikor a Shell alvállalkozóinál dolgozó szerződéses munkavállalók életüket vesztették, vagy nem kapták meg a tisztességes bért. 

Nigériában rendszeresen számoltak be visszaélésekről és embertelen munkakörülményekről, 2017-ben pedig 217 ember halt meg Pakisztánban, amikor felrobbant egy Shell-üzemanyagot szállító tartálykocsi.

Miközben a világ megélhetési válsággal és háborúval nézett szembe, a Shell 2022-ben rekordnyereséget könyvelt el. A távozó vezérigazgató több mint ötvenszázalékos béremelést kapott, így alapfizetése 9,7 millió fontra nőtt.

Intézményesített korrupció: a hírek szerint a Shell 2024-ben hétmillió dollárt költött lobbizásra az Egyesült Államokban, az EU-ban pedig 4,5-5 millió eurót. A Guardian beszámolója szerint a vállalat szakmai szövetségeken keresztül „adminisztratív és PR-támogatást” is nyújt brit parlamenti képviselőknek. A Shell emellett tagja a Bilderberg-csoportnak és a Világgazdasági Fórumnak is.

De többször támadták a cégóriást offshore adóelkerülésért, állatkísérletekért is.

Kapitány István a Shell-botrányokról: „nem láttam bizonyítékot”

Mindez Kapitány István esetében azért különösen figyelemre méltó, mert 2014 óta globális alelnökként közvetlen ráhatása volt a Shell működésére, köztük a greenwashinggal bírált mobilitási üzletágra. 

Az 1995-ös nigériai botrány idején Dél-Afrikában volt vezető.

A Partizánban ugyanakkor azt mondta, pályafutása során „soha nem látott olyat”, hogy a cég vezetésében bárki tudatosan ártani akart volna, és a nigériai vádakat sem tartja bizonyítottnak – noha a Shell korábban kártérítést fizetett az áldozatok családjainak.

Amit viszont határozottan kijelentett és még rá is erősített: 

pártjával együtt 2035-ig teljesen felszámolnák az orosz enerigafüggőséget, de azt is hozzátette, hogy ő bizony semmiféle állami beavatkozást nem támogat, és a piac önszabályozásában hisz. 

Ez pedig azt jelenti, hogy az olyan hazai családvédelmi intézkedéseket, mint például a rezsicsökkentés vagy az árstopok, eltörölnék. Nem lehet véletlen, hogy a Shell jelentett rekordprofitot az orosz–ukrán háború első éve után, és az orosz gázt kiváltó LNG-üzletága valósággal tarolt a világpiacon.

Piacpárti álláspont az energiapolitikában

Kapitány 37 évet töltött a Shellnél. Dolgozott Dél-Afrikában regionális vezetőként, 1997-től a Shell Hungary vezérigazgatója volt, később Hamburgból a német, osztrák és svájci piacokat, majd az európai kiskereskedelmet irányította. 2012-ben Houstonban az üzemanyag-üzletág elnöke lett, 2014-től 2024-es visszavonulásáig globális kiskereskedelmi alelnökként és downstream-igazgatóként tevékenykedett.

Vezető pozícióban volt akkor is, amikor a vállalat a háború és az orosz energiahordozókról való leválás nyomán jelentős profitot ért el. A Partizánban úgy fogalmazott: a piac önszabályozásában hisz, nem támogatja az állami beavatkozásokat – például az árstopokat vagy a rezsicsökkentést –, mert szerinte ezek nem hoznak tartós eredményt. Hozzátette:

Ezek soha nem vezetnek hosszú távú eredményre. Nyilvánvaló, hogy ingyen nem lehet semmit csinálni.

Kapitány erre aztán más oldalról is ráerősített idén: az ATV-ben azt is kifejtette, hogy „megoldást kell találni az orosz energiahordozókról való leválásra”. Ezért akarják teljesen kivezetni az orosz energiát.

Kapitány István az LNG-beszerzés mellett érvel az olcsóbb orosz gáz helyett, ami a Shellnek és részvényeseinek kedvezhet, de bírálói szerint kevésbé szolgálja Magyarország érdekét. 

A Tisza Párt az uniós elvárásokra hivatkozva támogatja az orosz energiahordozókról való teljes leválást, miközben a magyar kormány az LNG-t inkább kiegészítő forrásként kezeli.

Borítókép: Kapitány István, a Shell volt globális alelnöke (Fotó: MTI)

További játékainkhoz kattintson ide!