Globalista hálózat része a Tisza Párt

A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a globális vállalatokhoz és a pénzügyi szektorhoz kötődő politikusok érdekeltségeit vizsgálja a nemzetközi és a hazai színtéren.

A globalizmus a népszuverenitás és a nemzeti önrendelkezés csorbításával a világ minden táján képes egyre nagyobb mértékű befolyást szerezni. A globális vállalatok, a nemzetközi magánalapítványok és a pénzügyi intézetek a globalista hálózat alappillérei, amelyek igyekeznek átszőni a nemzetállami struktúrákat. Ennek elősegítésére nemzetközi és hazai szinten is számos olyan pénzügyi szakértő, korábbi bankár, befektető, lobbista, vállalati vezető lép át az üzleti világból a politika mezejére, akik a nemzeti érdekek helyett a globális üzleti érdekeket tartják szem előtt – írja legújabb elemzésében a XXI. Század Intézet, amely a globális vállalatokhoz és a pénzügyi szektorhoz kötődő politikusok érdekeltségeit vizsgálta a nemzetközi és a hazai színtéren. 

Fotó: NurPhoto

A pénzügyi globalizáció miatt az 1990-es évektől egyre inkább tetten érhető az a gyakorlat, amely a pénzügyi körök, a nemzetközi hitelintézetek és a tőkealapok befolyási övezeteit erősíti a népszuverenitással és a nemzeti érdekekkel szemben. A nemzetközi színtéren olyan gyakorló politikusok kötődnek a globális pénzügyi hálózathoz, akik magas politikai pozíciót betöltve az állam legfelső vezetését alkotják. Egyikük, Emmanuel Macron például 2017 óta Franciaország köztársasági elnöke, pályáját azonban befektetési bankárként kezdte. Macron 2008-ban kezdett dolgozni a Rothschild bankháznál, itt szerzett tapasztalatait pedig a politikai pályáján is kamatoztatta, miközben a bankoknak ismét vonzó helyszínné tette Párizst, melynek köszönhetően Franciaország világelső befektetési célponttá vált. Nem véletlenül kapta Macron a „gazdagok elnöke” becenevet. 

Az évek múlásával viszont egyre világosabbá vált, hogy ez az irányvonal nem működőképes, és egyre többen bírálják Macron politikáját.

Hasonló minta látható Nagy-Britannia volt tory miniszterelnöke, Rishi Sunak esetében is, aki 2001-től a Goldman Sachs befektetési bank és pénzügyi szolgáltatónál dolgozott, majd a lemondását követően visszatért a multinacionális vállalathoz vezető tanácsadóként. Rishi Sunak pénzügyi körökben mozgása nem meglepő tényező, tekintve, hogy feleségével együtt a brit uralkodónál is nagyobb vagyonnal rendelkezik. Ebből adódóan politikai tevékenysége során is felszínre kerültek az üzleti életből ismert struktúrák. Nagy-Britannia gazdasága ráadásul recesszióba süllyedt Sunak miniszterelnöksége alatt, ami végül a Konzervatív Párt bukásához és Sunak lemondásához vezetett.

Németország kancellárja, Friedrich Merz a politikai pályafutása előtt az amerikai befektetési alapnál, a BlackRocknál töltött be pozíciót a 2020-as évek elején mint a cég helyi vezetője, ahol a legjobban fizetett lobbistaként tevékenykedett. 

Merz ebből a környezetből került a politika élvonalába, ahol a korábbi pénzügyi tapasztalatait kamatoztatva vesz rész a döntéshozatalban. A kancellár pénzügyi múltja meghatározza a politikai irányvonalát: az általa képviselt neoliberális politika az olyan pénzügyi óriások érdekeivel áll összhangban, mint egykori foglalkoztatója. Merz nagyobb befolyást enged a hatalmas pénzügyi intézetek számára, melynek köszönhetően e szervezetek a politikai döntéshozatalból is profitálnak.

Az előbbiekben bemutatott példák rámutatnak arra, hogy a pénzügyi hálózat globális szinten szövi át a nemzetállamokat.

 

A Tisza Párt a globalisták uszályában

A Tisza Párt vezetője a jelöltállítási folyamat során több olyan személyt is megnevezett, akik közvetlenül kötődnek a globális pénzügyi elit köreihez. Az egyik ilyen jelölt Orbán Anita, akit Magyar Péter külügyi vezetőnek nevezne ki egy esetleges kormányváltás esetén. Külföldi életútjának fontos államosai közé tartozik a Cheniere Marketing, illetve a Tellurian földgázipari vállalat, amelyek érdekeltek az LNG-vel (cseppfolyósított földgázzal) való kereskedelemben. 

Az amerikai LNG-export releváns kérdés az orosz–ukrán háború kirobbanása óta, mivel az orosz szankcióknak köszönhetően Európa a kiszolgáltatottjává vált az amerikai kereskedelemnek. 

Orbán Anita, bár pragmatikus kapcsolatot ígér Oroszországgal, valójában a rezsicsökkentést lehetővé tevő orosz energiahordozók helyett a drágább amerikai LNG-t választaná. Az LNG-n túl kiemelendő a Vodafone-nál betöltött pozíciója is, ahol a cég magyarországi vezérigazgató-helyettese volt, majd a Vodafone globális igazgatója lett. Ezenkívül jelentős pozíciókat töltött be olyan szervezetek működésében, amelyek érdekeltek a globális hálózatok kiépítésében (CFR Europe, Globsec).

Fotó: AFP

A Magyar Péter által a legnagyobb húzásként ismertetett Kapitány István a párt gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője. Kapitány jelentős pozíciót viselt a Shellnél az ott töltött 37 év alatt, ahol több mint tíz évig a vállalat globális kiskereskedelmi alelnökeként dolgozott, jelentősen integrálódva a globális cég működési és pénzügyi struktúrájába. Kapitány hangsúlyozza, hogy meg kell találni a módját az orosz energiahordozókról való leválásnak.

 A Shell egyébként az orosz–ukrán háború kirobbanását követően rekordnyereséget szerzett, ami mintegy 39,9 milliárd dollárt jelentett 2022-ben, mely összeg az előző éves profit duplája. 

A háború okozta nyereség tehát meghatározó a globális vállalatnak. Kapitány szintén az orosz energiahordozókról való leválást támogatja, ezzel jelentős mértékben kockáztatva a lakosság számára hozzáférhető kedvező gázárakat.

A Tisza Párt költségvetési és adópolitikai szakértőjeként működő Kármán András esetében is fellelhető a globális körökhöz való kapcsolódás. Korábban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsának magyarországi igazgatóhelyettesi posztján dolgozott, 2017-től pedig az Erste Lakás-takarékpénztár Zrt. ügyvezetői és elnöki posztját töltötte be, ahol az Erste Jelzálogbank létrehozását irányította. Több mint 25 évet töltött a pénzügyi és a banki szektorban, újabban pedig az ellenzék színeiben vállal aktív szerepet.

Dávid Dóra, a párt európai parlamenti képviselője esetében is megjelenik az úgynevezett forgóajtók jelensége, amely a magánszféra és a közszféra közötti átjárást jelenti, emellett pedig felveti az összeférhetetlenség kérdését is. Dávid jogi pozíciókban helyezkedett el több amerikai cégnél, többek között az eBay és a Meta vállalatánál is, utóbbinál 2020-tól dolgozott a Tisza Párthoz való csatlakozásáig. Dávid hangsúlyozza, hogy a korábbi vállalati tapasztalatait a politikai életben is kamatoztatni szeretné. A Tisza Párthoz kötődő politikusok háttere és korábbi tevékenysége rámutat arra, hogy győzelmük esetén a globalista körök jutnának befolyáshoz, emlékeztet elemzésében a XXI. Század Intézet.

Dávid Dóra. Forrás: Facebook

 

Globális kitettség vagy nemzeti érdekképviselet

A pénzügyi szektorból és a globális vállalatoktól érkező személyek a politikájukon keresztül is igyekeznek a globális hálózatot kiszolgálni, mégpedig gazdasági, vállalati és adópolitikájuk révén. Ebből adódóan az sem meglepő, hogy politikai pályafutásuk bukását követően általában visszatérnek ahhoz a befektetési, globális körhöz, amely megelőzte politikai tevékenységüket. 

A XXI. Század Intézet emlékeztet arra is, hogy a korábbiakban említett BlackRock jelentős részesedést tudhat magáénak a Tisza Párt politikusaival kapcsolatban említett cégeknél is. A Shellnél 8,27, a Vodafone-nál 8,57, az Erste Banknál pedig 5,40 százalékos közvetlen részesedéssel rendelkezik. Mindez rámutat arra, hogy az olyan pénzügyi óriások, mint a BlackRock, jelentős tényezők számos globális vállalat tulajdonosi struktúrájában.

A globális vállalatok elsődleges érdeke a profit realizálása, nem az egyes államok érdekeinek figyelembevétele, ezért jelent különösen nagy problémát, ha az állam vezetői kiszolgáltatják az országot ezen szervezeteknek kedvező kormányzati döntések meghozatalával, feltételek biztosításával. 

Nem elhanyagolható tényező, hogy a 2008-hoz hasonló válságok felemelkedést jelentenek a BlackRocknak és a hozzá hasonló intézményeknek, amelyek profitálnak a válsághelyzetekből.

 Napjainkban, amikor a globalizáció uralmát visszaszorító szuverenizmus hulláma újra releváns tényező, fontos szempont a nemzeti érdekeket szem előtt tartó állami tisztségviselők megválasztása, szemben a globális multinacionális cégek térnyerését segítő politikusokkal. A globalista hálózat érdekeltségében álló politikusok valójában nem a nemzeti érdeket védik, hanem egy szűk elit kiszolgálására törekednek.

Borítókép: Tisza Párt (Forrás: Facebook)