Kapitány István neve összefonódik a Shell egyik legnagyobb bűnével

A Shell és a vállalat volt alelnöke, Kapitány István neve is szorosan összekapcsolódik Ken Saro-Wiwa nigériai író és aktivista, valamint nyolc társa (az „Ogoni Kilencek”) 1995-ös kivégzésével. A Tűzfalcsoport részletesen feltárta és bemutatta a gyalázatos ügyet.

Forrás: Tűzfalcsoport2026. 02. 11. 13:39
Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI Fotószerkesztõség
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Shell neve elválaszthatatlanul összeforrt Ken Saro-Wiwa nigériai író és aktivista, valamint nyolc társa 1995-ös kivégzésével. Az ügyben szerepe van Kapitány Istvánnak, aki ebben az időszakban a Shell dél-afrikai régiójának vezetője volt – írja a Tűzfalcsoport, amely részletesen bemutatja a nemzetközi visszhangot is kiváltó ügyet. 

Kapitány István a Figyelőnek nyilatkozott 1999-ben. Forrás: Tűzfalcsoport

Ken Saro-Wiwa nigériai író, aktivista és az ogoni nép vezetője volt, aki az 1990-es évek elején kampányolt a Niger-delta olajszennyezései ellen, amelyekért elsősorban a Shellt tette felelőssé. A Shell nigériai leányvállalata (SPDC) évtizedek óta termelt ki olajat a régióban, ami – amint arról beszámolt a blog – súlyos környezeti károkat okozott (például talaj- és vízszennyezést, haláleseteket, mezőgazdasági pusztítást). Ken Saro-Wiwa az ogoni nép vezetőjeként békés mozgalmat szervezett a Niger-delta olajszennyezései ellen, különösen a Shell gázégetési gyakorlatával szemben. 

A nigériai katonai junta (Sani Abacha-rezsim) a Shell nyomására erőszakosan lépett fel a mozgalommal szemben, és az aktivistákat egy vitatott perben gyilkosság vádjával halálra ítélte, noha a valóságban a tevékenységük a Shell környezetpusztítása elleni békés tiltakozás volt.

A kivégzések 1995. november 10-én történt végrehajtása nemzetközi felháborodást váltott ki. Globális tiltakozások kezdődtek, különösen Dél-Afrikában, ahol Nelson Mandela gyalázatos tettnek nevezte a kivégzést, és szankciókat, valamint a Shell bojkottját szorgalmazta. 

A Shell ellen a tiltakozások egyre erőteljesebbé váltak, mivel az aktivisták kivégzése és az olajszennyezések nyilvánvalóvá tették a vállalat felelősségét a Nigériában zajló környezeti és társadalmi károkban.

Jogilag az ügy csak 2009-ben zárult le: ekkor a Shell peren kívüli megállapodást kötött a Saro-Wiwa családdal, amelynek 15,5 millió dollárt fizetett. 

A vállalat azonban soha nem ismerte el hivatalosan a jogi felelősségét, 

a kifizetés inkább erkölcsi elismerésként értelmezhető. A Niger-deltában több mint negyven éve jelen lévő Shellt helyi és nemzetközi szervezetek rendszeresen vádolták súlyos környezeti károk okozásával, területkisajátításokkal és az ellenállás elnyomásával.

A Tűzfalcsoport beszámolója szerint a brit és holland anyavállalat Londonban és Hágában végig tisztában volt az eseményekkel, stratégiai irányító szerepet játszott azokban. A Shell működése összefonódott a nigériai állam által elkövetett emberi jogi jogsértésekkel. 

Az aktivisták kivégzése a Shell elleni békés tiltakozások elfojtását szolgálta, egyértelműen a vállalat érdekeinek védelmében.

 

Kapitány István részese volt a gyalázatnak

A Tűzfalcsoport feltárta, hogy a dél-afrikai régiót ekkor Kapitány István vezette, aki 1993-ban érkezett Afrikába, először kereskedelmi osztályvezetőként, majd regionális igazgatóként. 

Kapitány István a Figyelő különszámának nyilatkozott 2011-ben 

Kapitány személyesen is kapcsolatba került a Shell ellen tiltakozókkal: 

  • 1999-ben, még azt megelőzően, hogy a Shell peren kívül megegyezett volna a Saro-Wiwa családdal,  a Figyelőnek részletesen beszélt arról, hogyan vett át egy ötezer fős tüntető tömegtől petíciót, amely a Shell nigériai környezetpusztítása ellen tiltakozott.
  • Két évvel később, a Figyelő 2001-es különszámában viszont Kapitány már azt állította, hogy sikeresen leszerelte a kivonuló tömeget, mégpedig azzal, hogy a tiltakozók brit vagy holland menedzsert vártak, ám helyettük egy magyar lépett eléjük.

A Tűzfalcsoport cikke rávilágít arra, hogy a Magyar Péter által a Tiszához leigazolt Kapitány István neve összefonódik a Shell egyik legszégyenteljesebb ügyével. 

Lapunk arról is beszámolt, hogy a tiszás Kapitány István jelenleg is a globális olajlobbi érdekeltségeinél dolgozik, mindmáig igazgatósági tag a Shell németországi vállalata által tulajdonolt két cégben is. Ráadásul a Deutsche Shell Holding regisztrált lobbicég Németországban, amely a kormányzati döntésekre is hatást gyakorolhat. 

Kapitány tehát lényegében a német olajlobbi érdekeltségeinél dolgozik, ami annak fényében nem elhanyagolható mozzanat, hogy az üzletember nem is olyan régen arról beszélt: Magyarországnak le kell válnia az orosz olajról.


 

 

Borítókép: Kapitány István (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

 


 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.