Meghalt Maurer Dóra, a magyar neoavantgárd nemzetközi ikonja

Kilencvenedik életévéhez közeledve elhunyt Maurer Dóra, a kortárs magyar képzőművészet egyik legmeghatározóbb alakja. A Kossuth-díjas művész, a Nemzet Művésze nemcsak a hazai neoavantgárd központi figurája volt, hanem azon kevés közép-európai alkotók egyike, akiknek munkássága a globális kánon szerves részévé vált – amit mi sem bizonyít jobban, mint a londoni Tate Modernben rendezett nagyszabású retrospektív kiállítása.

2026. 02. 14. 10:09
Fotó: Czimbal Gyula Forrás: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Maurer Dóra 1937-ben született Budapesten, és pályafutása során szinte minden művészeti ágat forradalmasított, amelyhez nyúlt. Bár grafikusként végzett, munkássága gyorsan túllépett a hagyományos kereteken: a fotográfia, a kísérleti film, a performansz és a festészet területén is maradandót alkotott.

Maurer Dóra
Részlet Maurer Dóra Hét elforgatás 1977–78 című művéből (Forrás: fotomuveszet.net)

Művészetének gerincét a matematikai precizitás és a játékos kísérletezés kettőssége adta. Soha nem elégedett meg a puszta látvánnyal; őt a folyamatok érdekelték. Híres fotósorozatain – mint a Hét elforgatás – az idő múlását, a mozgás fázisait és az emberi test térbeli elmozdulását vizsgálta szinte tudományos alapossággal.

A szocialista korszak Magyarországán Maurer a „tűrt” kategória peremén egyensúlyozott. Alapító tagja volt olyan független művészeti közösségeknek, amelyek lakáskiállításokon és szamizdat kiadványokon keresztül tartották életben a szabad gondolkodást. Tanári és szervezői munkássága generációk szemléletét formálta át: a Ganz-MÁVAG művelődési házban vezetett kreativitási gyakorlatai a hazai művészetpedagógia mérföldkövei lettek.

Míg sok kortársa a vasfüggöny mögött maradt az ismeretlenségben, Maurer Dóra az 1960-as évek végétől magyar–osztrák kettős állampolgárként hidat képezett a keleti és nyugati művészeti világ között. Szisztematikus, geometrikus absztrakciója – különösen a késői korszakának vibráló, egymásba csúszó színmezői, az úgynevezett Quasi-képek – nemzetközi elismerést hoztak neki.

2019-ben a világ egyik legfontosabb kortárs művészeti intézménye, a londoni Tate Modern szentelt neki egy éven át tartó önálló tárlatot. Ez a pillanat végleg rögzítette őt a 20. századi egyetemes művészettörténet térképén. Művei ma olyan gyűjteményekben találhatók meg, mint a New York-i MoMA, a berlini Neue Nationalgalerie vagy a chicagói Art Institute.

Maurer Dóra hitvallása szerint a művészet soha nem „kész termék”, hanem egy folyamatosan alakuló struktúra. „Ezek egyfajta formatornák” – mondta egyszer festményeiről, amelyekben a színek és formák tánca a végtelenség érzetét keltette.

Halálával a magyar kultúra egy olyan alkotót veszített el, aki nemcsak szemlélője, hanem aktív alakítója volt a modern európai szellemiségnek. Munkássága emlékeztet minket arra, hogy a geometria és a logika szigorú rendjében is ott rejlik a szabadság és a derű.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.