Láthatatlan felfedezés

John Murray, az angliai Open University munkatársa szerint a Napot jellegzetes elliptikus pályán megközelítő üstökösök azt sejtetik, hogy a Naprendszer külső régiójában egy szokatlanul nagy tömegű bolygó található. A távcsövekkel nem látható óriás égitest Murray szerint tömegvonzásából adódóan képes módosítani a megfigyelt üstökösök pályáját. A Naprendszer tizedik bolygólyának felfedezéséről szárnyra kelt híreket tudományos körökben meglehetős kétkedéssel fogadták.Azok a csillagászok, akiket a Plútó 1930-as megfigyelése után hajtott a vágy, hogy egy újabb bolygó felfedezésével beírják magukat a csillagászat történetébe, most minden bizonynyal nagy megkönnyebbüléssel vagy ellenkezőleg, kétkedő felháborodással fogadták John Murray állítását: Naprendszerünk távoli peremén ott kering az eddig ismert leghatalmasabb planéta. A kutató szerint a Napot jellegzetes, nyújtott elliptikus pályán megközelítő üstkösök mozgásából arra lehet következtetni, hogy keringésük módosulását egy eddig nem ismert óriásbolygó tömegvonzása okozhatja. Ahhoz, hogy egy égitest ilyen hatást tudjon kifejteni, Murray szerint tekintélyesebb tömeggel kell rendelkeznie, mint a Naprendszer legnagyobbika, a Jupiter. Számításai arról tanúskodnak, hogy az ismeretlen bolygó mintegy százszor messzebb kering, mint az eddig megfigyelt legtávolabbi, a Plútó. Patkós László, az MTA vezető csillagásza meglehetős kétkedéssel fogadta a bejelentést. A kutató szerint ha a hírek mégis megalapozottnak bizonyulnak, számos, a bolygórendszer keletkezésről szóló elméletet újra kell majd fogalmazni. Az Akadémia csillagásza a sajtóból értesült arról, hogy Murray bolygója állítólag ellenkező irányban kering, mint Naprendszerünk többi planétája. Ennek megállapításához az MTA kutatója szerint arra lenne szükség, hogy sok száz olyan üstökösön végezzenek mérést, aminek több százezer éves a keringési ideje. Ehhez feltehetőleg nincs elég olyan üstökös sem, ami a bolygóközi tér ezen távoli pontján haladna keresztül. Mivel ezek az üstökösök teljes pályájukat sok százezer év alatt futják be, ilyen – képzeletet is felülmúló – régmúltban kellett volna megfigyeléseket tenni, hogy a szakember megállapíthassa: valóban megváltozott-e a bejárt út. Ilyen adatokkal az angol csillagász minden bizonnyal nem rendelkezik. Murray állításai kapcsán napvilágot láttak olyan elképzelések is, miszerint a bolygó nem a mi Naprendszerünkben alakult ki, hanem máshonnan vetődött ide. Nem kizárt, hogy ez egy „barna törpe”– állítják csillagászberkekben, azaz olyan nagy tömegű bolygó, ami képtelen volt nappá válni, mert ahhoz nem érte el a szükséges tömeget. Patkós László lapunknak elmondta, számtalan példát tudna említeni, amikor szenzációsnak nevezett kutatási eredmények a sajtóban és nem tudományos szakfolyóiratokban láttak napvilágot. Ezekben az esetekben a világrengető hírek mind légből kapottnak bizonyultak. John Murray korábban úgy nyilatkozott, hogy kutatási eredményeit egy elismert angol csillagász-folyóiratban fogja a kollégák elé tárni. Murray a BBC kérdésére, hogy abban az esetben, ha igazi felfedezésről van szó, lehetősége lesz-e elnevezni a bolygót, azt a választ adta: valószínűleg nem. Erről ugyanis egy nemzetközi testület dönt majd. Mindenesetre „kedves lenne, ha adhatnék néhány ötletet” – tette hozzá.